Egyre több benzint vesznek a magyarok külföldön

Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 532 milliárd forintot tett ki, 24 százalékkal többet, mint 2009-ben. 2010-ben 39,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, 76,2 százalékuk egy napra. Az eddig megfigyelt tendenciától eltérően 2010-ben először csökkent az egy napra látogatók száma (4 százalékkal), melynek oka a nem turisztikai motivációval érkezők számának mérséklődése.

A több napra látogatók száma 2008 óta növekszik, jelenleg 5 százalékkal több, mint 2009-ben. Az ez évi emelkedés nagyrészt a szabadidős, továbbá az újra megélénkülő üzleti utazások számának bővülésével magyarázható. A több napra látogatók számának növekedése nem tudta ellensúlyozni az éjszakázás nélküli látogatások csökkenését, így 2010- ben összességében 2 százalékkal érkeztek kevesebben, mint 2009-ben.

A külföldiek összesen 95,7 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 1 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez viszonyítva. Az egy napra hazánkba látogatók valamivel több mint egynegyede Szlovákiából, 22 százaléka Romániából, 19 százaléka pedig Ausztriából érkezett. A három ország együttesen az összes látogatások 67 százalékát adta. Az egy napra látogatók 44 százaléka átutazó volt. A szomszédos országok közül a Romániából érkezőknél a legmagasabb az átutazók aránya (76 százalék). Jelentős a napi vásárlók aránya (32 százalék).

Turisztikai céllal – az érkezések számát tekintve – a legtöbben Ausztriából (2159 ezer fő) és Szlovákiából (1251 ezer fő) érkeztek. A több napra látogatók 2010-ben is legnagyobb számban Németországból és Ausztriából érkeztek. Bulgária, Szerbia, Montenegró, Szlovákia esetében megfigyelhető, hogy emelkedik a több napra látogatások száma, ezen belül egyre nagyobb mértékben a turisztikai motiváció dominál.
A több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 6,9 nap volt. Fő küldő piacunk – Németország – esetében 8,1, az USA-ból és Hollandiából érkezőknél 9, illetve az Ausztriából hazánkba látogatóknál 5,5 nap volt. A további szomszédos országaink esetében 3 és 4 nap körüli az eltöltött napok száma. A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai terület és régióink 2010-ben Budapest (42,4 százalék) és Nyugat-Dunántúl (26,3 százalék) voltak.

A külföldi látogatók a vizsgált időszakban 1190 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az utasforgalmi export 70 százaléka (828 milliárd forint) kötődött a turisztikai motivációval érkezőkhöz.A külföldiek magyarországi fogyasztásának legnagyobb hányada (20 százaléka, 239 milliárd forint) a német látogatóktól származott. 50 milliárd forintnál többet az osztrákok, a románok, az USA-ból érkezők, a szlovákok és ukránok költöttek el az elmúlt évben. A légi utasok egy fő egy napjára jutó kiadásai 3500 forinttal magasabbak az átlagnál, és 5000 forinttal haladják meg a közúton érkezők átlagos kiadási összegét.

A külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezete összességében változatlannak mondható. Az egy napra látogatók kiadásaik 68 százalékát élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, a több napra látogatók kiadásaik 45 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték. A vizsgált évben a magyar állampolgárok 16,3 millió alkalommal utaztak külföldre. 2009-hez viszonyítva az egy- és a többnapos utazások száma egyaránt csökkent, 2, valamint 7 százalékkal, az egynapos utazásoké 2008, a többnapos utazásoké 2009 óta.

A turisztikai motiváció az egynapos utaknál 28 százalékban, míg a többnapos utazásoknál 84 százalékban szerepelt. 2010-ben a szabadidő eltöltésének céljából és az üzleti célból tett utak száma egyaránt mérséklődött az előző évhez képest. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés emelkedett ki. Az egynapos utazások több mint felét (53%) vásárlási céllal tették. Jelentős volt a munkavégzés célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazásoknál 16,5, a többnapos utak esetében 13,5 százalék volt.

A külföldre látogató magyar állampolgárok 658 milliárd forintot költöttek el külföldön. A kiadások nagy része (61 százaléka, azaz 402 milliárd forint) a turisztikai motivációval utazókhoz, 23 százaléka (153 milliárd forint) a munkavégzési célú utakhoz kötődött.

A külföldre látogatók (a külföldiekétől jelentősen eltérő) fogyasztási szerkezete jelentősen különbözik az egy, illetve a több napra látogatóknál. Az egy napra látogatók kiadásaik közel felét egyéb árucikkek vásárlására, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátószolgáltatások igénybevételére, illetve élelmiszer- és italvásárlásra fordították. 2010-ben jelentősen nőtt az üzemanyag-vásárlás aránya az előző évhez képest. Míg 2009-ben a külföldre látogatók összes külföldi költésük 7 százalékát fordították erre az árucikkcsoportra, 2010-ben ez az arány 12 százalékra nőtt.

A fizetési mérleg egyenlege 2010-ben 532 milliárd forint, illetve 1924 millió euró volt. Ez különösen az első félévben lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban. Mindebben fontos szerepe volt annak, hogy a magyarok hosszú tartózkodási idejű, nagy költéssel járó munkavállalási célú útjainak száma nagy mértékben visszaesett, továbbá hogy a forint euróban mért árfolyama az első félévben jelentősen ingadozott. A második félévben kiegyensúlyozottabban alakult (282,4 és 275,91 forint/euró). A forint az év egészében 2 százalékkal volt gyengébb, mint 2009-ben.