Hogyan lesz a török paprikából magyar termék?

Jelenleg sem magyar, sem pedig EU-jog nem írja elő a származási ország általános megadását az összes élelmiszer vonatkozásában. A jelölési módszer a jelenlegi szabályok szerint nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait - így többek között az élelmiszer származását - illetően, de az élelmiszer jelölésén az eredet vagy a származás helyét csak akkor kell feltüntetni amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől – mondja Torsten Braner.

A közelmúltban felmerült esetekben a csomagoláson kifejezetten nem szerepelt, hogy a termék Magyarországról származna, azonban a csomagolás módja a fogyasztóban azt a benyomást keltette, hogy magyar babról van szó.

De valójában mikor magyar bab a bab? Szabad-e azt az őrölt paprikát, amelyet Magyarországon állítanak elő olyan paprikából, amelyet Törökországban termesztettek, magyar őrölt paprikának nevezni? A legtöbben valószínűleg nemmel felelnének erre a kérdésre. A jogi helyzet azonban sajnos ennél sokkal bonyolultabb. Az Európai Unió előírásai szerint azon áruk tekinthetők adott országból származó árunak, amelyeket egyetlen országban termesztettek vagy állítottak elő.

Amennyiben tehát a paprika Törökországban terem meg, ott kerül szárításra, őrlésre és csomagolásra, egyértelműen török őrölt paprikáról van szó. Amennyiben az előállításnál több mint egy ország vett részt, a terméket abból az országból származónak kell tekinteni, ahol „az utolsó lényeges átalakítás” történt. Hogy ez pontosan mit jelent, magyarázatra szorul. Az őrölt paprika puszta csomagolása nem elegendő, de ha az őrlésre és a szárításra is Magyarországon kerül sor, ez odavezethet, hogy a török paprika magyar őrölt paprikává „alakul át” – mondja Torsten Braner, közösségi jogász, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda budapesti partnere.

A jelenleg kidolgozás alatt álló Hungarikum törvénytervezet számos olyan kérdéssel kapcsolatos szabályozást fog érinteni, mint előreláthatólag többek között a "100% magyar", "magyar élelmiszer" és "kiváló magyar élelmiszer" elnevezések. Ezen szabályozások nem utolsósorban azon kereskedők védelmét is szolgálnák, amelyek semmiféle megtévesztő megjelölést nem használnak, és hátrányokat szenvednek el versenytársaik törvényellenes magatartása miatt.