Hungarikummá tennék a mangalicát

Ismertetése szerint a 110 hazai tenyészetben jelenleg 6800 regisztrált és ugyanennyi törzskönyv nélküli tenyészmangalicát tartanak, évente pedig 60 ezer hízót állítanak elő. Mint mondta, ez utóbbi szám a hazai sertésállomány mintegy 2 százaléka és ennek is a felét házilag vágják.

Az április 8-10. között második alkalommal rendezendő Debreceni Mangalicanapok egyik fontos célja, hogy a gazdák és a fogyasztók közti közvetlen értékesítést elősegítse - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a fesztiválon megjelenő húsz tenyésztő szinte a teljes hazai ágazatot lefedi.

Tóth Péter az MTI érdeklődésére elmondta: a takarmányárak drasztikus növekedése "súlyos csapás" volt a tenyésztőkre, így jelenleg a piaci árak újrarendezése folyik. A magas kvalitású terméket jelentő, nem tömegfogyasztásra gyártott mangalicatermékek exportjában a legfontosabb piacot jelentő Spanyolország mellett Japán, az Egyesült Államok és Németország is egyre fontosabb partner - tette hozzá.

Papp László, Debrecen fideszes alpolgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: a tavalyi debütáló rendezvény sikerén felbuzdulva a mangalica köré épülő fesztivált a régió kiemelt gasztronómiai rendezvényévé kívánják tenni. Az idei rendezvénysorozatra a rendezők 20 ezer látogatót várnak.

A mangalicatenyésztés múltjáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a kiváló adottságokkal rendelkező Hortobágyon 1850-ben már első számú tenyészállat volt a mangalica. Az évszázad végére Debrecen és környéke a maga 100 ezer tenyészállatával az ország második legnagyobb hízlalási területe volt. A mangalica sikertörténete 1945-ig tartott, a rendszerváltozás után pedig kétszáznál is kevesebb állatból kellett a "mezőgazdasági műemlékké" vált ágazatot feléleszteni.