Magyarországon 1980 óta térünk át évről-évre a nyári időszámításra, azért, hogy energiát spóroljunk, de ugyanígy tesznek Európa-szerte, így az Unió többi tagállamában is. Az átállást szabályozó 1996-os kormányrendelet szerint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Az egész Európában egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3 százalékos fogyasztáscsökkenés látható. Ez a napi mennyiség ezer háztartásnak akár egész évre elegendő lenne.
Az éves szinten becsült megtakarítás körübelül 120 GWh, ami 30–40 ezer – mondhatjuk, hogy egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. Mivel ez a mennyiség az ország egy napi fogyasztása, mondhatjuk, hogy egy nappal kisebb az éves villanyszámlánk. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 6 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.