Nem bővül az Auchan-lánc

Csak éppen az a baj, hogy a válságadót a nettó árbevétel és nem a nettó nyereség alapján kell fizetni. A magyarországi Auchan-hálózat vesztesége az elmúlt évben 7 milliárd forint körül alakult a 2009-es 7,9 milliárdot követően. Emiatt a mintegy 11 millió eurós válságadót az Auchan Magyarország helyett az anyacég fizette ki, amely elsősorban kínai és az orosz áruházépítésekre koncentrál a következő években.

A cégvezető a legutóbbi hónapok forgalombővülése alapján ebben az évben 3,5-4,5 százalékos árbevétel-növekedést vár a tavalyi egyszázalékos csökkenéssel szemben. Ám ha a forgalombővülési tervek megvalósulnak, a válságadó idei összege jóval meghaladhatja a 12 millió eurót is. Ezért „annak nincs értelme, hogy eggyel több áruházon veszítsünk pénzt” – foglalta össze Jean-Paul Filliat.

Pedig amúgy a cég büszke is lehetne arra, hogy míg a kiskereskedelem összességében 2,3 százalékos árbevétel-csökkenéssel zárta a 2010-es évet, addig a 12 áruház forgalma csak egy százalékkal mérséklődött, 225 milliárd forintra, a kilenc Auchan-benzinkút forgalmával együtt pedig 1,95 százalékkal haladta meg a 2009-es szintet. Igaz, a diszkontbenzinkutak árbevételének a növekedése az üzemanyagárak folyamatos emelkedésének a következménye.

Tavaly az előző évnek megfelelően mintegy 30 millió vásárló kereste fel az 5100 fős cég hipermarketjeit, ez szép eredmény, amikor a drága üzemanyag miatt a vásárlók egyre inkább a lakóhely közeli áruházakat részesítik előnyben, míg a hipermarketek a városok szélén vannak. A fentiek alapján nem csoda, hogy csak a diszkontbenzinkutak számának a növelését tervezi a cég, valószínűleg azért, hogy az olcsóbb benzinért érkezők egyúttal az Auchannál intézzék el bevásárlásaikat.

A cég azzal is próbálja növelni forgalmát, hogy év végéig 600 fölé növeli saját márkás élelmiszertermékei és ezerre iparcikkeinek körét. Van hova fejlődni, mert a két saját márkás termékcsoport együttesen sem teszi ki a forgalom két százalékát. A magyar piacra 15 évvel ezelőtt lépett Auchan csupán 2009 augusztusában kezdett saját márkás cikkeket árusítani, valószínűleg a válság miatt különösen kiélesedett árverseny hatására.

„Nem a mi feladatunk, hogy egy kormánydöntés hatását kompenzáljuk. Másrészt arra törekszünk, hogy a versenytársakhoz képest vonzó béreinket megtartsuk” – mondta a cégvezető az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével kapcsolatos bérkompenzációval kapcsolatban, hozzáfűzve, hogy ez a legjobban dolgozókat illeti meg. Az évről évre felmerülő kezdeményezéssel kapcsolatban pedig úgy vélekedett, hogy „ha kötelező lenne a vasárnapi zárva tartás, a forgalom 7-8 százalékkal esne vissza, ez ugyanilyen arányú létszámcsökkentést tenne szükségessé”.

Az Auchan és az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye megegyezik: a nagy kereskedelmi láncokat padlóra küldené ez az intézkedés – hangsúlyozta Jean-Paul Filliat, kiemelve, hogy meg kívánják őrizni a foglalkoztatási szintet.

A 12 országban 559 hipermarketet, valamint 748 szupermarketet működtető Auchan csoport konszolidált árbevétele – az üzemanyag-értékesítéssel együtt – 7,1 százalékkal, 42,5 milliárd euróra nőtt tavaly. Az árbevétel 46 százalékát Franciaországban, 27 százalékát pedig Nyugat-Európában (Franciaországot leszámítva) érte el a csoport.

Franciaországban három, Nyugat-Európa egyéb országaiban (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Luxemburg) összességében 1,1 százalékos volt a forgalomemelkedés. Közép- és Kelet-Európában (Lengyelország, Magyarország, Románia, Oroszország, Ukrajna), valamint Kínában és Tajvanon – ahol az év során végzett fejlesztések nagy része összpontosult – 22,7 százalékkal bővült a forgalom.

A 2,514 milliárd eurós csoportszintű EBITDA 7,1 százalékkal nőtt, és – csakúgy, mint 2009-ben – az árbevétel 5,9 százalékát teszi ki. A nettó eredmény pedig 6,6 százalékos emelkedést követően elérte a 742 millió eurót.

Reménykedhet a kiskereskedelem

„A megváltozott vásárlási szokások hosszabb távon érzékeltetik hatásukat, de a 2010-es év második felében már mutatkoztak a válságból történő kilábalás jelei. Ugyanakkor a 2011-es év első két hónapjának adatai nem támasztják alá ezt az optimizmust, továbbra is gyenge a háztartások fogyasztása” – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója. A GfK Shopping Monitor tanulmánya rámutat, hogy a boltválasztás szempontjai között hátrébb szorultak a bolt minőségére vonatkozó szempontok, például az üzlet kinézete vagy a márkatermékek kínálata, ezzel ellentétben jelentősen megnőtt az akciók jelentősége. A vásárlók hajlandók nagyobb távolságokat is megtenni a jobb ajánlatok reményében, és csökkent a „kedvenc” boltokkal szembeni hűség. Az élelmiszer- és háztartásivegyiáru-piac másfél éves mélyrepülés után ismét lassú növekedési pályára állt. Tavaly a háztartások 1,4 százalékkal több pénzt hagytak a kiskereskedőknél ilyen termékekre, mint egy évvel korábban.