Különleges park nyílt Debrecenben: ez nem a multiké

A multinacionális vállalatokkal azonos feltételek mellett építkezhetnek a magyar cégek az ország első kkv-parkjában, Debrecenben – közölte Papp László polgármester annak kapcsán, hogy befejezéséhez közeledik az összességében 15,3 milliárd forintból megvalósuló park első üteme.

A bejáráson részt vevő Szabados Richárd NGM-államtitkár szerint a debreceni kkv-parkhoz hasonló gazdasági gócpontoknak komoly szerepük lehet abban, hogy jövőre realitás legyen a minimum 3 százalékos gazdasági növekedés.

A polgármester emlékeztetett, sokszor elhangzik kritikaként, hogy a kedvezményeket csak a multik kapják. Erre cáfol rá a kkv-park, amelyről három éve kezdtek el gondolkodni. A cél az volt, hogy a magyar vállalkozásokat fizikailag is a multik közelébe telepítsék, fejlesztéseikhez pedig azokhoz hasonló feltételeket biztosítsanak. Az elképzelés annyira sikeresnek bizonyult, hogy a felajánlott lehetőséget a honi cégek 24 óra alatt nemcsak hogy lejegyezték, de túl is jegyezték, így már a kkv-park második, illetve harmadik ütemének a fejlesztése is tervben van.

A fejlesztés első ütemében az infrastruktúra kiépítéséhez az állam kétmilliárd forint támogatással járult hozzá, a beköltöző 16 cég pedig összességében 13,5 milliárd forintos fejlesztéssel hozza létre a saját gyárát, üzemét, irodaházát vagy éppen csarnokát. A parkban 11 termelő-, egy logisztikai és négy ipari szolgáltató vállat kapott helyet, amelyek együttesen 256 munkahelyet teremtenek. Az egyik cég lakóövezetből jön, ami külön öröm, mert a vállalkozás ipari parkba településével megszűnik egy feszültségforrás a lakosság és az ipari szereplők között.

Különleges park nyílik Debrecenben: ez nem a multiké

A debreceni kkv-park első beköltözője az Agro Szika Kft. lesz. A cég egymilliárd forintos fejlesztéssel hozta létre épületkomplexumát, amelyben iroda és lakatosműhely, illetve egy gépjármű-vizsgáztató részleg is helyet kapott, s aminek használatba vételi engedélyezési eljárása már folytamban van. A fejlesztéshez kétszázmillió forintos Ginop-támogatást nyertek.

Hajdú-Kalmár Krisztina, a cég ügyvezetője úgy nyilatkozott, a beruházás költségei mintegy 400-450 millióval múlták felül a 2021-es terveket, ám a többletköltséget sikerült saját forrásból, hitel nélkül kigazdálkodni. A cég elsősorban földmunkával foglalkozik. Az ügyvezető tájékoztatása szerint tavaly még nem, idén viszont már ők is érzik az építőipar visszaesését, ami úgy jelentkezik, hogy a munkákat csak a korábbiaknál jóval alacsonyabb áron tudják elnyerni.

Papp László polgármester szerint a nagy- és közepes vállalatoknak egyaránt otthont adó, 710 hektáron fekvő Déli Gazdasági Övezet, amely egy-két éven belül megtelik, a magyar gazdaság egyik legfontosabb jövőbeni motorja, a gazdasági növekedés húzóereje lesz egy két éven belül. Ezen belül a kkv-k fokozott érdeklődése azt jelzi, hogy a szektor erős, életképes, és akar fejlődni, fejleszteni. Barcsa Lajos gazdaságfejlesztésért felelő alpolgármester pedig arra emlékeztetett, hogy a debreceni gazdasági szereplők közül a kkv-szektor az, amelyik a munkavállalók több mint 60 százalékát adja, árbevételből pedig, jóval 50 százalék fölött részesednek.

Szabados Richárd szerint a prognosztizált gazdasági növekedés eléréséhez a kormányzat olyan együttműködésből kiinduló gazdasági gócpontokat kíván helyzetbe hozni, 

és ebben a debreceni kkv-parkot mintának tekinti. 

A jövő évi minimum 3 százalékos növekedési célhoz az kell, hogy a fogyasztás erősödjön, a lakhatás- és családtámogatáson keresztül elinduljon egy bérkonvergencia, és növekedjenek a beruházások. A vállalkozások megerősítését szolgáló Demján Sándor program is ezt célozza hitellel, támogatással, tőke biztosításával, az adminisztráció csökkentésével. Az a cél, hogy álljon össze egy menü a cégek számára, amikor elgondolkodnak azon, hogy érdemes Magyarországon üzletet és infrastruktúrát fejleszteni, olyan helyszínt választani, ahol a fejlesztések meg tudnak valósulni, mint a debreceni kkv-parkban. „Ilyen programokat akarunk támogatni másutt is” – fejtette ki.

Az államtitkár elmondta, a fejlesztések fókuszába a GDP-hez legjobban hozzájáruló iparágakat teszik. Ilyen a járműipar, agrárium, egészségipar, műanyag és acél-, fémfeldolgozás, IT, telekommunikáció, valamint újdonságként a kreatív ipar, valamint az exportorientált cégek támogatása.