Vajon mivel töltik az irodai dolgozók a fél munkaidejüket?

A Fonality telefonos cég és a Webtorial kutató 2010 decembere és 2011 januárja között vizsgálta és a kis- és közepes vállalatok alkalmazottainak munkabeosztását. Eszerint a teljes munkaidő több mint felét e-mailek küldésére és fogadására fordítják a dolgozók, harmadát pedig a kollégákkal való kapcsolatfelvételre, illetve találkozók szervezésére. További tizennégy százaléknyi idő megy el különböző információk megismétlésére: e-mail továbbküldésére, illetve olyan telefonok lebonyolítására, amiben arról érdeklődnek, megérkezett-e egy-egy e-mail vagy fax - írja az Incorporated Magazine. 

A Webtorial kiadó-szerkesztője szerint az eredmények fontos üzenetet közvetítenek a cégeknek, hiszen ha egy-egy dolgozó produktivitását 25 százalékkal emelik, azzal évente 6 hétnyi plusz termelékenységhez jutnak fejenként, évente. Kommunikációs technológiákat forgalmazó cég lévén nem meglepő, hogy a Fonality egységes telekommunikációs rendszerek bevezetését javasolja. Számításaik szerint az integrált kommunikáció dolgozónként két óra plusz termelékenységet jelent naponta egy 50 fős cégnél, ami évi 950 ezer dolláros megtakarítást eredményez.

A When Is Good online szervezési megoldásokat kínáló cég egyébként továbbment a munkaidő optimalizálási ötletek terén. A cég tapasztalatai szerint ugyanis értekezletet a legjobb kedden délután három órakor tartani. Ha későbbre helyezik, a dolgozók attól tartanak, hogy kifutnak az időből és elkezdi nézegetni az órájukat. Ha viszont reggel 9 órakor kezdődik a találkozó, a dolgozóknak előző nap kell felkészülniük vagy éppen felkészületlenül érkeznek a találkozóra.

A Harvard Business School tanára az időzítés terén a percnyi pontosságot javasolja, egy 10 óra 12 percre szervezett értekezlet például hatékonyabban bírja pontosságra a dolgozókat, mint egy kerek órára meghirdetett. Philip Delves Broughton emellett azt ajánlja, hogy a megbeszélendőket kis időegységekre osszuk le (két perc erre, harminc másodperc arra), mert így semmi nem marad ki és az időkeretek is jobban működnek.

Egyes friss kutatások is megerősítik, hogy a fegyelmezés nem feltétlenül a legjobb eszköz a termelékenység növelésére. Anindya Ghose, a New York-i Egyetem üzleti tanszékének professzora csaknem 2 400 alkalmazott viselkedését figyelte tizenöt hónapon át, hogy kiderítse: hogyan befolyásolják a céges blogok a termelékenységet? A Forbes emlékeztet arra, hogy számtalan cég indított központi blogot az alkalmazottak részére, de sok helyen felmerült, hogy megtiltják a nem munkával kapcsolatos beírásokat.

Ghose megfigyelései szerint ez nem jó ötlet, ahol ugyanis megpróbálták korlátozni a dolgozókat a blogolásban, ott a munkával kapcsolatos blog bejegyzések is megritkultak. Vagyis a dolgozókat csak akkor cserélnek eszmét a munkáról, ha a magánéletükről is írhatnak. Az eredmények szerint a személyes blogolás növeli a termelékenységet és ráadásul a blogger reputációját és karrierjét is javíthatja.

Termelékenység az OECD országaiban

Az OECD minden évben elkészíti felmérését, amelyben összeveti az ország teljes GDP-jét a fejenként ledolgozott teljesítménnyel. A 2009-es adatokból kiderül, hogy a magyarok fejenként átlagosan 1 968 órát dolgoztak, ami jóval meghaladja a németek 1 390 órás teljesítményét. Ez viszont sovány vigasz, mivel a termelékenység tekintetben a magyar munkavállalók messze elmaradnak a németektől, de más nyugat-európai országok polgáraitól is. Az OECD az ország által előállított GDP-t vetíti ki munkaórára úgy, hogy az Egyesült Államokat tekinti 100 százaléknak.

Eszerint a németek 92,9 százalékot termelnek meg GDP-arányosan, a magyarok viszont a jóval hosszabb munkaidejük mellett is csak 43,9 százalékot. Az Európai Unióban ez az arány 78,6 százalék. Az OECD a produktivitás változását is figyelemmel kíséri, eszerint Magyarországon 2001 és 2004 kötött növekedett erőteljesebben, 4-6,6 százalék között a termelékenység, 2005-től azonban a növekedés mértéke visszaesett, 2009-ben pedig egyenesen csökkent.