Vannak, akik nyernek a fukusimai baleseten: az EU-nak is jó lesz

A Japánt ért földrengés és annak nyomán kitört szökőár jelentős károkat okozott a fukusimai atomerőműben. Napjainkban is kérdéses még, hogy milyen következményei lesznek a katasztrófának, a veszély messze nem múlt el. Noha Európa elvileg a közvetlen sugárzási veszélyeknek nincs kitéve, a pszichológiai és gazdasági hatások feltétlenül elemzésre méltók.

Az atomerőmű katasztrófája átértékelte az atomerőművek alkalmazhatósági, elfogadottsági viszonyait: még ha minden racionálisan felmérhető eshetőségre fel is készülnek az atomerőművek tervezői, és ezek beárazásra kerülnek is, a kiszámíthatatlan katasztrófák okozta károkkal Csernobil emlékének elhalványulásával egyre kisebb mértékben számoltak a technológia támogatói. Jól látható az Európai Unió, és különösen a német kormány döntéshozóinak reakciójából, hogy hirtelen kívánják utolérni magukat ezen kockázatok számszerűsítésében.

Mint ismeretes, az 1980 előtt épített német atomerőművek működési engedélyének meghosszabbítását a német kormány elutasította, és Európa-szerte felülvizsgálatok, valamint úgynevezett stressz-tesztek vették kezdetüket. Ennek következtében a villamos áram termelési kapacitások szűkülnek, melynek lehetséges hatásiról kérdeztük a KBC Securities szakértőjét.

Felszámolják a fukusimai reaktorokat

A három héttel ezelőtti földrengés és a szökőár következtében megsérült Fukusima Daiicsi 1-4-es reaktorblokkokat végleg leállítják, az 5-ös és a 6-os blokkot talán még újra tudják indítani. Az üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (Tepco) közlése szerint a az első három reaktorban a katasztrófa következtében a reaktormagok is megsérültek, a 4-es reaktorban pedig a kiégett fűtőelemek tárolómedencéjében keletkezett tűz okozott sugárszennyezést. A reaktorok teljes felszámolása így elkerülhetetlen. A négy blokk összesen közel 3000 megawatt kapacitású.

„Noha a leállítások és felülvizsgálatok nyomán kieső termelői kapacitás csupán alig 1 százaléka az Európai villamos energia kapacitásoknak, mégsem jelentéktelen mértékről van szó” – magyarázza Olena Kyrylenko, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének elemzője. Valójában csupán 7GW kapacitásról kell lemondani, ám ezt meg fogja érezni időlegesen a szektor. A titok a kieső kapacitás pótolhatóságának korlátaiban rejlik: a nukleáris erőművek olyan különleges energiaforrást biztosítanak, mely fajlagosan a legolcsóbb, folyamatos 24 órás üzemet biztosít, gyakorlatilag a stabil villanyáram-szolgáltatás (a zsinóráram) alapját képezi. Ennek regionális kiesése befolyásolja az üzembiztonságot, és a szolgáltatási hatékonyságot.

„Alternatívaként a szén és a gáz merül fel, ám egyikkel sem lehetünk maradéktalanul boldogok” – érzékelteti a dilemmát az elemző. A szén felhasználhatósága a környezetvédelmi és készletezési szempontok miatt korlátozott. A gáz pedig – hacsak nem a nagyon drága cseppfolyós importforrást választjuk – politikai aggályokat hordoz Európa számára.

„Az orosz gázfüggőség újbóli növekedésétől az unió döntéshozói legalább annyira félnek, mint az atomenergiában rejlő kockázatoktól.” A szénerőművekre való támaszkodás így elkerülhetetlen, ez a termelési eljárás növelni fogja a villamos energia árát, amint az már a határidős jegyzésekben érzékelhető is volt. „Ugyanakkor biztosan nő a gáz iránti igény is, mely az olajat követve drágul, és emelni fogja az inflációt, közvetve pedig a gazdasági talpra állást késlelteti a krízisből amúgy kilábaló félben levő európai gazdaságokban.” – összegez az elemző.

Hosszabbtávon azonban ellentétes hatások is megjelenhetnek, némileg ellensúlyozva a rövid és középtávú negatív következményeket. Olena Kyrylenko szerint ugyanis felértékelődnek a zöldenergia beruházások. Mind a magasabb energiaárak, mind pedig a nyomás az alternatívák felmutatására azt fogja okozni, hogy javulnak az alternatív energiás termelési eljárások megtérülési mutatói.

„Persze sok-sok bizonytalanság rejlik még ebben a modellben is, hiszen kérdés, hogy milyen mértékű támogatásra lesznek képesek az államok a zölden termelt energia árának kiegészítésében, illetve rendelkezésre állnak-e majd azok a finanszírozói források ebben a szektorban, amik az elmúlt években már helyüket keresték. Ebből a szempontból optimista vagyok.” – mondta a szakember.

Az elemző szerint javulni fog a megítélése az alternatív energia cégeknek, amilyen idehaza az E-Star, vagy a PannErgy, és profitálhat az energiaipar átalakulásából a CEZ, vagy éppen a MOL is. Ezek a hatások azonban messze nem olyan erősek, hogy önmagukban átalakítanák Európa energiapiacát. Például, ha az extrém mértékben elszabaduló nyersanyagárak megbéklyózzák a gazdaságot, akkor máris nem erre fogunk emlékezni – figyelmeztetnek a szakértők.