A jövőt tehermentesíti, vagy elszórja a nyugdíjvagyont a kormány?
Márpedig egyazon összeget kétféle kötelezettség csökkentésére nem lehet fordítani. A háttéranyag szerint a két közlekedési társaság adósságának részbeni átvállalása a GDP arányában 1,3, a PPP-beruházások kiváltása pedig 0,7 százalékot emészt fel, ez az idén várható GDP-növekedést is figyelembe véve a már említett 560 milliárd forinttal csökkentené a „szabad” nyugdíjpénzeket.
A magánnyugdíjpénztárak vagyona a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kimutatása szerint tavaly év végén összesen 3102,5 milliárd forintot tett ki. Ekkora pénz azonban korántsem hullik az állam ölébe: ebből le kell vonni a második nyugdíjpillérben maradók körülbelül 300 milliárd forintos vagyonát, valamint a viszszalépőket megillető reálhozam-kifizetésekhez szükséges 200-300 milliárdot. Marad tehát körülbelül 2500 milliárd forint, amelyet tovább apaszt az, hogy a nyugdíjak finanszírozására a járulékok átirányítása ellenére is még közel 530 milliárd forintot ebből az egyszeri bevételből kell előteremteni. Szűk kétezer milliárd forint tehát az az összeg, amellyel még szabadon rendelkezhet a kormány, ha pedig ebből a már említett összegeket a MÁV, a BKV és a PPP-projektek emésztenek fel, az államadósság-mutatót 4,5-5 százalékponttal lehet majd lefaragni. Ez azt jelenti, hogy a második pillér kezelésében lévő állampapírokat sikerül bevonni – hiszen ezek összértéke nagyjából ennyit tesz ki –, a további vagyonelemeket azonban felemésztik a további kiadások.
Mielőtt azonban a magán-nyugdíjpénztári vagyon elszórásán merengenénk, érdemes megemlíteni, hogy a kormányzati döntések védelmében éppen azt az úgynevezett implicit államadósságot lehet felhozni, amelyet a második pillér elleni „támadás” idején hangoztattak sokan.
Vagyis a közösségi közlekedési társaságok adóssága, vagy a PPP-projektek keretében az államra háruló fizetési kötelezettségek a következő években éppen az államadósságot hizlalták volna, így ennek megelőzése a jövőt tehermentesíti. Már amennyiben például a MÁV nem halmoz fel ismét a jelenlegi 300 milliárd forintoshoz vagy a BKV a mostani 77 milliárdoshoz hasonló adósságot. Igaz azonban az is, hogy a nyugdíj-megtakarítások felélése – akár ilyen célokra is – a következő évtizedekre ró több százmilliárd forintos terhet.
Ami a költségvetési hatásokat illeti: az államháztartás egyenlege az idén mindenképpen többletet fog mutatni – a legutóbbi számítás szerint a GDP 2 százalékának megfelelőt. Itt is igaz azonban az, hogy az unió elsősorban az egyszeri hatásoktól megtisztított, úgynevezett strukturális egyenleget nézi, e megközelítésben pedig nagyon is szükség van a 250 milliárd forintos stabilitási alapra ahhoz, hogy valóra válhasson a 2,94 százalékos deficitcél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.