A politikus szerint az első Orbán-kormány leköszöntekor még gyakorlatilag nem volt ilyen hitele az állami vasúttársaságnak, az a szocialista kormányok idején halmozódott fel. "Ki kellett volna fizetnie az államnak a számlákat" - hangzott az összeállításban. A politikus szerint hiba volt a MÁV Cargo eladása egy bővülő piacon, és pazarlás az új MÁV-székházra kötött több éves bérleti szerződés is; a politikus reméli, hogy ez utóbbi ügynek lesz felelőse.
Működési hitel és azok kamatai adják ki azt a közel háromszáz milliárd forint körüli MÁV-adósságot, amelynek kifizetését a Széll Kálmán-tervben az állam átvállalja. Működési hitelnek normális esetben nem kéne keletkeznie, hiszen a szolgáltatásokat az állam rendeli meg. Semmi mást nem kellett volna tennie az államnak, mint kifizetnie az általa megrendelt szolgáltatások számláit – hangsúlyozta Spaller Endre.
Amikor az előző Orbán-kormány 2002-ben átadta az országot, gyakorlatilag nem volt működési hitele a MÁV-nak – mondta Spaller Endre. 2004-2005-ben ugrott meg radikálisan ez a fajta hitelállomány – pedig ekkor még nem volt szó elvonásról a közszférában és a nyugdíjaknál – hangzott az érvelés. „A működési hitel 2007-ben érte el a csúcsot – csak a kamatokra annyit költöttek ebben az évben, mint a GYES-re egy évben az állam. Elképesztően nagy pénz” - mondta a képviselő.
Ezt követően eladták a MÁV Cargot százmilliárd forintért, azt ígérve, hogy fejlesztésre fordítják a bevételt - folytatta okfejtését a KDNP-s politikus. De nem: ebből harminc milliárd ment fejlesztésre, a kétharmadot felélte a vasút. "Ezzel, és a korábbi hitelek törlesztésével szinten tudták tartani ezt a hihetetlen magas kamatkiadást. Majd jött az Orbán-kormány, és mindezt harmadával lehetett csökkenteni egy év alatt; most pedig lehet látni, hogy el lehet teljesen tüntetni, 2012-ben egyáltalán nem lesz ilyen típusú kiadása a vasútnak” - hangoztatta Spaller Endre.
A MÁV Cargo eladására egyébként azért volt szükség véleménye szerint, mert az állam nem fizette ki a maga megrendelte szolgáltatásokat, bevételre viszont szükség volt MÁV-nál. Nem csak az volt a baj Sapller szerint, hogy a Cargo-t eladták, hanem az is, hogy ezt nagyon koncepciótlanul tették. "Ma, mikor az útdíj bevezetésén gondolkodik a kormány és drágább lesz a kamionok áthaladása az országon, egyre többen fognak vasúton szállítani. Ez azt jelenti, hogy egy bővülő piacon lévő társaságot adtak el a MÁV Cargo esetében, ami irracionális, hihetetlen kárt okozott” - hangzott az interjúban.
Nem tagadja Spaller Endre, hogy a MÁV-on belül, a vasút szerkezetében is vannak hibák. De amellett nem lehet elmenni, hogy az állam okozott egy 74 milliárd forintos pazarlást. Ami úgy tűnik, mintha az MÁV-hitel lenne, pedig az valójában az államadósság része, csak egy sokkal drágább verzióban finanszírozva - mondta.
“Volt az őszödi beszédben egy mondat a >>trükkök százairól<<. Ezek közül kapásból egyet meg is fogtunk – nem az államadósságba, hanem a MÁV-hoz könyvelték el ezeket a pénzeket; holott ezt az államnak kellett volna állnia akár államadósságként, akár úgy, hogy felelősebben gazdálkodik” - hangoztatta Spaller Endre. Kérdésre válaszolva hozzátette: a mostani állami átvállalására fedezetet nyújt a magán-nyugdíjpénztárakból befolyó összeg. “Azt mondtuk, hogy azt államadósság-csökkentésre fordítjuk, és akárhogy nézzük, a MÁV-tartozás - a 2007-es 2008-as számlák, amiket most kell kifizetni – az államadósság. Ezt maga a MÁV sosem fogja kitermelni, hiszen mindig is egy veszteséges vállalat lesz, mivel a személyszállítás sosem lesz nyereséges” - tette hozzá a képviselő.
Az új MÁV-székház ügyéről a KDNP-s politikus azt mondta: az egy állatorvosi lova a szocialista kormány gazdálkodásának. “A régi székház üzemeltetése kétszáz millió forintba került. 2010 volt, amit az új épületben töltöttek – itt nyolcszorosa a bérleti és üzemeltetési díj; kétszázmillióról 1, 6 milliárdra ugrott fel évente. A magyarázata a rossz szerződés kötése” - hangoztatta Spaller Endre. Hozzátette: amikor egy társaság veszteséges és valahol spórolni kell, “akkor nem költözünk A kategóriás irodaházba, és nem kötünk olyan szerződést, aminek a többlet díjából a vasúttársaság maga építtethetett volna egy irodaházat, ami a sajátja lett volna” - hangoztatta a képviselő, hozzátéve, ez egy hihetetlen pazarlás, és “ha valaminek, akkor ennek kell legyen felelőse”. Hozzátette: a szerződés felbontása még többe kerülne, mintha végigviszik a bérleti időszakot.
A MÁV miatt fogy el a nagy többlet...
Az egyszeri vagyonhatás (nyugdíjpénzek átvétele) következtében költségvetésünk egyedülálló módon, 4 százalékos többletet mutatna, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A Kormány azonban meghozta azt a döntést, hogy a MÁV és a BKV adósságának egy részét átvállalja. Ez a lépés GDP arányosan 1,3 százalékkal rontja a többletszámot. Döntés szültetett továbbá PPP projektek kiváltásáról, amely a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű elmozdulást jelent az NGM szerint.
A fent ismertetett két nagy korrekciós tényező (nyugdíjvagyon elszámolása, adósságátvállalás), amelyek egyszeri tételként jelennek meg, az eredeti hiányszámot 2 százalékos GDP arányos többletre módosítja - írja az NGM.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.