Technikailag minden megoldható, kérdés azonban, ki és mennyire sérül – mondta a Világgazdaságnak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítására készült kormány-előterjesztés kapcsán.
Tegnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy a pénzügyi kormányzat úgy fogná meg az idei gyógyszerkassza elfutását, hogy 26,3 milliárd forintos extra adót vetne ki a gyógyszergyártókra. Ennek hatására az idén elvárt 343 milliárdos szinten befagyasztaná a következő két év gyógyszer-költségvetési előirányzatát. Ám ehhez jövőre további 83, az azt követő évben pedig 120 milliárd forintos megtakarítást kellene elérni a tb-kasszában. A növekvő viszszavágást a várhatóan bővülő gyógyszerfogyasztás alapján számolták ki.
Egy hete a pénzügyi kormányzat már tárgyalt a piaci szereplőkkel, s kérte a javaslatukat terve megvalósításához. Ám mivel a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége a 25 milliárd forintos válságadó befizetésére tett ajánlatát az egészségügyi dolgozók béremeléséhez kötötte, azt a kormány elvetette.
Időközben újabb véleményt kért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a cégektől. Ám a gyógyszervállalatok döbbenten látták: az egy hete folytatott egyeztetésük óta 2 százalékponttal, 20 százalékra nőtt a cégek különadójának mértéke, amelyet a biztosító által támogatott gyógyszerforgalom alapján kellene fizetni. Ehhez járul még az orvoslátogatók megduplázott, évi 10 millió forintos díja és a támogatásvolumen-szerződéssel forgalmazott készítmények utáni fizetési kötelezettség. (Ha a szerződésben meghatározott mennyiségnél több orvosság fogy, annak értékét az érintett cégnek be kell fizetnie a tb-kasszába.)
„Sem a módszerrel, sem az adómértékkel nem értünk egyet” – jelentette ki lapunknak Szolyák Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Magyarázatként hozzátette: ha 2015-ig fennmarad ez a drasztikus különadó, az Egészségbiztosítási Alap (EA) 35-40 százalékát az iparág állja majd. (Megjegyezzük, hogy a bankok válságadója 0,5 százalék a korrigált mérlegfőösszegre vetítve.) Így Magyarország olyan helyzetbe kerül, mint az afrikai államok, amelyeket gyógyszersegélyekkel látnak el a cégek – tette hozzá.
Az elnök elismeri, hogy vannak támogatható elemei a gyógyszerdotációs rendszernek. Például az eredmény-orientált terápia, amelyet úgy érne el a kormányzat, hogy például egy daganatos betegnél a terápia első ciklusát a gyártó finanszírozná. A biztosító csak akkor vállalná a további költségeket, ha az első kezelési ciklus eredményesnek bizonyul. Érthető, hogy a kormány növelni akarja a közpénzek felhasználásának hatékonyságát – véli Szolyák Tamás. Ám Sinkó Eszter arra figyelmeztet: csak folyamatos monitorozással vezethető be egy ilyen rendszer, a terápia tetemes költségét ugyanis nem lehet a betegekre terhelni. A jövő amúgy a személyre szabott terápiáé, ez elsősorban a súlyos, krónikus betegek drága gyógyszereinél fontos. Ez a jelenlegi fejlett diagnosztikai eszközök segítségével előre megállapítható.
Tovább romlik a patikusok helyzete is – mondja Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. Ugyanis a gyógyszerfogyasztás és a drágább orvosságok alkalmazásának a visszaszorításával tovább csökken a patikák működtetését biztosító árréstömeg. Pedig már most is kritikus a helyzet az évek óta változatlan, átlagosan 13 százalékos patikai árrés miatt, hiszen az évi 89 milliárd forintos öszszegen – a patikaliberalizáció miatt – a korábbi kétezernél ötszázzal több gyógyszertár osztozik. Mára a gyógyszertárak negyede üzemgazdasági szempontból veszteséges, számuk biztosan nőni fog, ez veszélyeztetheti a biztonságos betegellátást.
S akik azt gondolják, hogy a gyógyszercégek ezután a patikusok kegyeit keresik majd, hiszen a doktor csak hatóanyagot utalványozhat, az orvosságot a gyógyszerész szolgáltatja ki, az téved. A patikus ugyanis a nagykereskedőtől kapja a készítményeket, így ma is az utóbbinak ad kedvezményt a gyártó, ennek egy részét – ez tavaly 9 milliárd adóköteles forint volt – adja tovább a gyógyszertáraknak – avat be a gyógyszervilág üzleti titkaiba Hankó Zoltán. Ám ha csökken a fogyasztás, elúszik a 9 milliárd – teszi hozzá.
Lehet, hogy a kormány rákényszeríti akaratát a gyógyszerpiaci szereplőkre, de az garantáltan ellenállást vált ki, így a Széll Kálmán-terv egészségügyet érintő része a visszájára fordulhat. Kár, hiszen a korábbi tervek megegyezésen alapultak, ugyanis mindenki tisztában van az ország gazdasági helyzetével. S ha elvész a bizalom, a kormány elveszti az esélyét egy hatékony, beteg-együttműködésen alapuló gyógyszer-támogatási rendszer létrehozására – szögezte le Hankó Zoltán.
Gyógyszerágazati tények
Közel 20 ezren dolgoznak a hazai gyógyszeriparban, a patikák 14 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Két éve a magyarországi gyártók adó- és járulékbefizetése 85, a nemzetközi gyártóké pedig 40 milliárd forint volt. A kormányzat is számol azzal, hogy a pénzügyi terhek növekedése miatt elbocsátások várhatók az ágazatban, és ez csökkenti a költségvetés bevételeit. Emellett a magyarországi gyártók tagvállalatainál a csökkenő gyógyszerárak miatt számolni lehet az export visszaesésével is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.