Húsvétra lesz dohánytörvény

Nem csökkenti az egészségügyi közkiadásokat a vizitdíj kivetése, a szolgáltatók közötti verseny vagy a szabad orvosválasztás – mondta a Világgazdaságnak Mikola István, az OECD magyarországi nagykövete az uniós parlamentek egészségügyi bizottsági elnökeinek hétvégi budapesti tanácskozása kapcsán. A betegségek megelőzésébe történő befektetés hosszabb távon sem csökkenti az egészségügyi közkiadásokat, hiszen a különféle krónikus bajok a kor előrehaladtával törvényszerűen megjelennek. Ám az emberek életminőségének, életkilátásainak a javulása hozzájárul a gazdasági növekedéshez, ezáltal több pénz jut az egészségügyi ellátásra is – tette hozzá.

Az eddiginél többet kellene fordítani a népegészségügyre Magyarországon – véli Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális igazgatója. Az EU-hoz legutóbb csatlakozott országok közül hazánk e tekintetben rosszul áll. Ennek is következménye, hogy az aktív populációban vezet például a tüdőrák-halálozás, a dohányzás szigorítását célzó törvény elfogadása azonban megfordíthatja a káros folyamatot.

Sokan kételkednek a dohányzás szigorításáról szóló jogszabály parlamenti elfogadásában, de Heintz Tamás, a törvényjavaslat fideszes beterjesztője cáfolja, hogy a kormány meghátrált a gazdasági lobbi nyomására. Lehet, hogy nem büszkélkedhetnek majd kétharmados törvénnyel, de abban biztos, hogy át fog menni a parlamenti szavazáson. „Az új alkotmány mellett ezt hozza a húsvéti nyúl április 26-án” – mondta érdeklődésünkre.

Független vizsgálatok és nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy nem lesz vesztese a vendéglátás és a dohánytermesztési ágazat annak, hogy jövő januártól kitiltják a füstölést a zárt helyiségekből – állítja Heintz Tamás. A mezőgazdasági termelés 0,07 százalékát teszi ki ez az ágazat, s ha egy év alatt százezer ember leszokna a dohányzásról, azt a jelentős exportigények miatt meg sem érezné.

Mikola István – aki csak pár hónapja tölti be az OECD nagyköveti posztját, előtte évtizedekig a hazai egészségügy vezető személyisége volt – tisztában van a magyar egészségügy akut forráshiányával is, amelyen rövid távon nem segítene a népegészségügybe történő befektetés. Egy módszert lát a kiadások növekedésének gyors megfékezésére: a regionális népegészségügyi adatbázisra alapozott ellátórendszer létrehozását.

A nagytérségi egészségügyi ellátórendszer kialakítását a közeljövőben kezdi meg az egészségügyért felelős államtitkárság. Egységes és valid adatbázis is készül az ágazat ingó és ingatlan vagyonának, valamint az emberi erőforrás helyzetének feltérképezésével. Szócska Miklós államtitkár az ágazat sorsfordító kérdésének a humánerőforrás krízisét tekinti, mert míg korábban évente nyolcszáz körüli számú orvos hagyta el az országot, tavaly 1111-en kértek külföldi munkavállalásukhoz jóhírnév-igazolást. Felhívta a 27 EU-tagállam parlamenti szakbizottságai elnökeinek a figyelmét, hogy a jelenleg magas fizetéseket kínáló államoknak számolni kell a donor országok orvoskarának elöregedésével, így elapad a kelet-közép-európai utánpótlásforrás.

A GDP 4 százaléka jut az egészségügyre

Az USA-ban a GDP 17 százalékát fordítják egészségügyre, az OECD-átlag 7,9. A hazai mutató 4-4,2 százalék, ez 2,1-del alacsonyabb a három visegrádi ország átlagánál. A Magyar Kórházszövetség szerint ez az egészségügyi ellátórendszer a jelenlegi ellátási csomaggal és költségvetésből nem finanszírozható.