Tilalom a dohányzásra

Januártól tilos dohányozni az éttermekben, ám a kerthelyiségekben továbbra is szabad a füstölgés. A nemdohányzók védelme mellett komoly érv lehetett a döntéskor, hogy a szenvedélybetegség több kárt okoz az államnak a dohányágazatból nyert adóbevételnél. A tegnap elfogadott törvénnyel a vendéglősök és a dohánytermesztők sem veszítenek.

A kormányok egyik legfontosabb népegészségügyi feladata a dohányzás ártalmainak a visszaszorítása – jelentette ki lapunknak Pusztai Zsófia orvos, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője annak kapcsán, hogy tegnap elfogadta a magyar parlament a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását.

A törvénymódosítást beterjesztő fideszes Heintz Tamás – aki láncdohányos volt, ezért is kapta a feladatot, hogy ő vegye kézbe a dohányzást zárt helyeken megtiltó indítványt, egyúttal szokjon le a cigarettáról – lapunknak elmondta: a nemdohányzók védelme mellett a hárommillió dohányos érdekeit próbálták figyelembe venni azzal, hogy a kerthelyiségekben és a szállodákban kialakított dohányzószobákban továbbra is lehet majd cigarettázni. Amúgy a változtatások a jövő év elején lépnek hatályba, s a dohányzás tilalmát megszegőket 2012. április 1-jével szankcionálják csak, így lesz idő az átállásra.

Riasztó, hogy évente harmincezren halnak meg idő előtt hazánkban az aktív és a passzív dohányzás miatt. Önmagában már ez is indokolná a szigorítást, de az egészségvédők a makrogazdasági folyamatokkal foglalkozókat egzakt számokkal is próbálták meggyőzni. Ugyanis a dohányzás 2004-ben 379–397 milliárd forint kiadást okozott a költségvetésnek – sorolja Pusztai Zsófia. Ugyanabban az évben az állam a dohánytermékek jövedéki adójából és áfájából 257,8 milliárd forint bevételre tett szert, azaz több mint 120 milliárddal kevesebbet, mint amennyit a dohányzás miatt elköltött. Mivel a cigarettázás gyakorisága azóta lényegében nem változott, az arányok jelenleg is érvényesek.

Nem rövidül meg a költségvetés azzal, ha kitiltják a közterületekről és a vendéglátóhelyekről a dohányosokat – erősíti meg Bodrogi József egészségügyi közgazdász. A közelmúltban 48 országban vizsgálták a dohányzási tilalom hatását, s kiderült, hogy sehol sem csökkent a kereskedelmi forgalom. Az egyetlen kivétel Írország volt, ám ott a dohányzási tilalom bevezetése egybeesett a sör adójának felemelésével.

Viszont a spanyoloknál egy hónappal a törvényi szigorítást követően 0,2 százalékkal nőtt a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma az előző év hasonló időszakához viszonyítva, ez forgalombővülést takarhat. Norvégiában a tilalom bevezetését követő 16. hónapra 5 százalékkal nőtt a vendéglátóipar által befizetett áfa, az éttermek forgalma pedig 6 százalékkal lett több. Törökországban 20 százalékkal gyarapodott a vendéglátóipartól származó áfabevétel. A török pénzügyminisztérium jelentése szerint közel 43 ezerrel, 974 400-ra bővült a vendéglátó-ipari helyek száma.

S ha a külföldi példák nem győzték volna meg a vendéglátósokat, talán a közelmúltban végzett hazai felmérés segít. E szerint a lakosság több mint 80 százaléka támogatja a dohányfüstmentesség szabályozását, s a megkérdezettek 21 százaléka gyakrabban látogatná a vendéglőket, ha azok füstmentesek lennének. A dohány az egyetlen olyan termék a fogyasztói kosárban, amely nemcsak a fogyasztót, hanem a környezetében élők egészségét is károsítja. Ám az embereket a passzív dohányzás hatásaitól csak törvényi úton lehet megóvni. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy hazánkban évente 2300 ember hal meg a passzív dohányzásra visszavezethető okok miatt. A nemdohányzók körében ugyanis 60 százalékkal növeli a szív-ér rendszeri betegségek kockázatát, és aggasztó, hogy a 13–16 éves fiatalok közel fele van kitéve a dohányfüstnek – indokolta a törvény szigorításának fontosságát Bodrogi József.

Kerestük a Magyar Dohányipari Szövetséget, ám képviselőjük a törvény végső formában való elfogadását követően kíván csak nyilatkozni.

Kerestük a Magyar Dohányipari Szövetséget, ám képviselőjük a törvény végső formában való elfogadását követően kíván csak nyilatkozni. Nem igazolt félelmek „Vendégeink döntő része olyan országból jött, ahol a dohányzás visszaszorítása már megtörtént” – mondta el lapunknak Kovács Pál, a Hilton Budapest Szálloda PR-igazgatója. „A döntően angolszász vagy német nyelvterületről érkező vendégkörünkre már nem is jellemző, hogy dohányoznának. Ezért egymás után minősítettük át nemdohányzóvá korábbi dohányzószobáinkat, és már az étteremben sem lehet rágyújtani; igaz, van dohányzásra kijelölt helyiségünk” – tette hozzá.

„A turizmus ágazati bizottság elnökségi tagjaként azt látom, hogy a szigorítások után sehol sem következett be a forgalom és az árbevétel markáns visszaesése” – vélekedett Kovács Pál. -->