Elfolyatják a hőt adót termálvizet

Ambiciózus vállalás a kormányzat részéről, hogy alig tíz éven belül megötszöröződhet a geotermális energia és a földhő hasznosításának mértéke, és ennek szakmai oldalról nézve meg is van a fedezete – nyilatkozta lapunknak a Magyar Mérnöki Kamara geotermikus szakosztályának elnöke. Tóth Anikó Nóra kiemelte: Magyarország természeti adottságai rendkívül kedvezők a geotermikus energia hasznosítására, mivel az elvékonyodott földkéreg a Kárpát-medencében a kontinentális átlagnál nagyobb földi hőáramot és geotermikus gradienst eredményez. A földön az átlagos geotermikus gradiens 30 Celsius-fok/km. Magyarországon viszont átlagban 50 Celsius-fokkal nő kilométerenként a föld belseje felé a hőmérséklet.

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár nemrég közölte, hogy a nemzeti megújuló cselekvési terv szerint a geotermikus energia és a földhő részesedése a megújuló energiahordozók között 2020-ig a mai nyolc százalékról 19-re emelkedhet, hasznosításuk mértéke pedig megötszöröződik.

„A geotermikus energia mezőgazdasági célú felhasználásában jelenleg a világ élmezőnyében vagyunk” – hangoztatta Tóth Anikó Nóra. Magyarországon jelenleg 193 működő termálkúttal 67 ha területű üvegház és 232 ha fóliasátor fűtését oldják meg. Az állattartásban ötvenkét helyszínen hasznosítják a geotermikus energiát halastavak, baromfikeltetők, istállók temperálására. Negyven településen több mint 9000 lakást fűtenek geotermikus energiával. A legnagyobb (2714 lakás és 185 közületi fogyasztót ellátó), 10 MW hőteljesítményű geotermikus távfűtőrendszer Hódmezővásárhelyen üzemel jó hatásfokkal és gazdaságosan. A vízvisszasajtolás költségei ellenére a távfűtés költsége a gáztüzelésű távfűtéséhez képest 40 százalékkal kisebb.

„A rendelkezésre álló hőlépcső kihasználása jelentősen javítható lenne” – hangoztatta a szakértő. Tóth Anikó Nóra szerint a lakosság, a potenciális felhasználók nagyon alulinformáltak, például nem tudnak különbséget tenni a hévízkitermelés (a 30 Celsius-foknál melegebb vizek kitermelése, ahol a meleg víz hőtartalmát hasznosítják) és a hőszivattyús (nem termelnek ki vizet, a talaj vagy a kőzet hőjét hasznosítják egy közvetítő anyag – főként víz – segítségével) termelés között. Tóth Anikó Nóra kiemelte, hogy a fejlődés egyik pillére a hőszivattyús termelés. A másik pillér a kitermelt hévíz hőtartalma sokkal nagyobb hányadának hasznosítása. Hőmérsékletlépcsők szerint kellene kialakítani a fogyasztókat, ezzel szemben ma 60-65 Celsius-fokos termálvizeket is elfolyatnak hasznosítás nélkül, pedig már egy 25 fokos víz is hasznosítható hőszivattyúval. Az egyetemi adjunktus szerint a geotermikus energia szélesebb felhasználását az állami támogatás hiánya is gátolja.

Komoly akadály a szigorú visszasajtolási kényszer, amelyet Tóth Anikó Nóra nem minden esetben tart indokoltnak. A beruházási költségeket ez az eljárás közel duplájára emeli. „A környezetvédelem vélt szempontjai irrelevánsak, a legtöbb termálvíz nem tartalmaz mérgező anyagot, sőt ivóvíz-minőségű” – hangoztatta a szakértő. Az egyetemi adjunktus szerint egy árvíz alkalmával sokkal több szennyező anyag kerül az élő vizekbe, mint ha termálvizet vezetnénk bele. „A visszasajtolást ráérünk elkezdeni, ha a gazdasági helyzetünk és főleg a mezőgazdaságunk megerősödik” – vélte a geotermikus szakosztály elnöke.

Bencsik szerint a visszasajtolás mellett szól a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása és a magas sótartalmú termálvizek esetleges felszíni környezetterhelésének elkerülése. Az államtitkár úgy vélte, ellene szól viszont a berendezések magas költségigénye és az ország eltérő kőzettani adottságai. Utóbbiak érzékenyen érintik a hazai zöldség- és virágkertészetek versenyképességét, melynek romlása munkaintenzív agrármunkahelyek tízezreit lehetetlenítheti el.