Káros a gyakori miniszterváltás

Ez azt jelenti, hogy a jövő januártól hatályos alaptörvény az egészséghez való jog garanciájául szolgál.  Ám azzal is tisztában kell lenni, hogy az egészség képezi a gazdaság fejlődését, az emberi erőforrást mint a legfontosabb termelési tényezőt biztosítva a társadalom számára. Ezért az egészség védelme a gazdasági fejődés lényeges eleme, a versenyképesség fontos tényezője.

Az elnök utalt arra, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részeként az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a humánerőforrás védelme érdekében szorgalmazza az egészségtan oktatásának visszaállítását, ennek érdekében újította meg a népegészségügyi programot. A munkában segítőre talál a parlament egészségügyi bizottságában, ha szükséges a bizottság sürgeti a javaslatok benyújtását az Országgyűlésnek.

Kovács József utalt a képviselők felelősségére, mint mondta: a szakbizottságok feladata, hogy ne engedjenek a politikai törekvéseknek, ha azok ellentétesek a szakmai elvárásokkal. Utalt a 2007-es törvénykezésre, amikor megalkották az egészségügyről szóló jogszabályt, s úgy alakítottak át a kórházakat, csökkentették az ágyak számát, zártak be gyógyintézményeket, hogy azok negatív hatása máig súlyos problémákat okoz az ellátásban. Ismeretes: akkor zárták be az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, annak következtében megoldatlanná vált az ott kezelt és ápolt betegek ellátása.

Az elnök nem tartja helyes útnak a gyakori miniszterváltást – az elmúlt két kormányzati ciklusban hat tárcavezető irányította az egészségügyet, újabb és újabb elgondolásokkal, folyamatosan felülírva az elődök terveit. Ez megnehezítette az ágazat vezetőinek és a parlamenti bizottságnak a munkáját is, hiszen az csak akkor lehet eredményes, ha a vezetők és a bizottsági tagok jó kapcsolatban vannak egymással a betegellátás érdekében.

Napunk legaktuálisabb ügye a gyógyszerkassza csökkentése, a támogatási rendszer átalakítása, mindehhez feltétlenül kapcsolódik a kérdés: a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott szigorítás hogyan érinti az egészségügyi ágazat jelenlegi helyzetét és a beteget terheinek alakulását. Olyan arányt kellene találni, amely nem csorbítja a megfelelő ellátást – szögezte le Kovács József.

Mindenkinek a betegségének és az életminőségének legmegfelelőbb gyógyszert kell biztosítani, beleértve a nagy értékűeket is. Most sem tud mindenki korlátlanul hozzájutni az egészségügyi ellátáshoz, ugyanis az igények mindig előbbre járnak a lehetőségeknél, a valós szükségleteknél. Ezért elkerülhetetlen az optimális arány megállapítása. Meg kell találni a gazdaságilag megengedhető és az orvosilag lehetséges határvonalat, ezt a nálunk fejlettebb gazdasággal rendelkező országokban is megteszik.
Kovács József utalt az egészségügy munkaerőhelyzetére, az egészségügyi hivatás becsületének visszaállítására. Vannak előttünk jó példák a környező országokban, ahol a társadalmi megbecsültség listáján elöl állnak az egészségügyi és szociális szférában dolgozók az anyagi és erkölcsi elismerésüket tekintve is, s ez egyértelműen jó hatással van a rendszerre – tette hozzá.

Az elmúlt időszakban az egészségügyből kivont pénzek miatt szinte polgárháborús állapotok alakultak ki az ágazatban, de – ismerve a gazdaság helyzetét – hosszú időre van szükség a gondok megoldásához. Ehhez jó alapul szolgál a szektor rendbetételére készített Semmelweis-terv, amelynek részeként feltérképezték az ország egészségügyi rendszerét.

Hamarosan a kormány elé kerül az ágazat átalakítására készített előterjesztés, amelyet, ha elfogadnak, változások lesznek az alapellátásban, többszintűvé válik a térségi egészségügyi ellátás, átgondolt lesz a kórházak konszolidációja, elkezdődik a progresszív ellátórendszer újraépítése a nagytérségi szervezési modellekben, ezzel együtt elkészül az ágazatban dolgozók életpályamodellje, átalakul a teljesítményfinanszírozás, s ami nagyon fontos, összehangolják a különböző tulajdonban lévő egészségügyi intézmények munkáját. Az elnök úgy látja, az ezzel kapcsolatos törvényeket ez év végére elfogadhatja a parlament, s az új intézményrendszerhez hozzá igazítják az átalakításhoz szükséges uniós forrásokat.