K+F - Nincs pénz dolgozóra és a NAV-tól is tartanak a cégek

Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: Az EU2020 stratégia megvalósítását elősegítő Nemzeti Intézkedési Terv egyik kiemelt célja, hogy 2020-ra a jelenlegi - közel egy évtizede stagnáló – 1 százalék körüli GDP-arányos hazai K+F ráfordítást 1.8 százalékra növelje, méghozzá főként a vállalkozások K+F ráfordításainak növelésére építve.

Ugyanakkor a K+F tevékenységet folytató vállalkozások közel háromnegyede várhatóan nem fogja növelni a K+F ráfordításait az elkövetkező években, kifejezetten a K+F ráfordításai csökkenésére pedig a válaszadók 9 százaléka számít.

A Deloitte nemzetközi tapasztalatai szerint a vállalatok hazánk és Lengyelország esetében jellemzően átlagosan az árbevétel 0,9 százaléka alatti összeget fordítottak a kutatás-fejlesztési tevékenységükre.

A jelentés 2011 kimutatta, hogy átlagosan a cégek 35-40 százaléka ismeri a K+F pályázati lehetőségeket, azon belül is elsősorban az EU társfinanszírozott és a hazai K+F pályázatokat. A pályázati támogatásokat a válaszadók alig 10 százaléka vette igénybe, ennek okát a pályázatokat ismerők alapvetően abban jelölték meg, hogy cégpolitikából, illetve üzleti filozófiából adódóan nem vesznek igénybe pályázati támogatásokat. Ezen túlmenően a K+F pályázatok igénybevételét jellemzően az egyes pályázatok esetében elvárt új munkavállalók felvételének feltétele korlátozza, de gyakran jelenik meg akadályként, hogy egy K+F projekt eredményei, létszámigénye több évre előre nehezen tervezhető.   

A pályázati lehetőségekhez képest az adókedvezmények ismertsége jóval nagyobb volt a megkérdezettek körében: a vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy ismeri az adókedvezményeket, ezen belül az egyes adó- és adóalap-kedvezmények ismertségének mértéke 35-90 százalék között oszlott el. A K+F adókedvezmények igénybevételénél ennek megfelelően nem a kedvezmények ismertsége jelent akadályt, hanem (a válaszadók 34 százaléka szerint) az adókedvezmények igénybevételének az a kockázata, hogy a cégek nem ismerhetik előre az adóhatóság álláspontját a konkrét tevékenységek K+F jellegének megítélése kapcsán.