Kukorica: etetni vagy tankolni?

Kitarthat a szűkös hazai kukoricakészlet az új termés betakarításáig, ám ennek az a legfőbb oka, hogy a magas árak miatt visszaszorult az állattenyésztés, és így eleve kevesebbet vesznek a magyar vásárlók. Készlethiányok esetén segíthet nyáron – az egyébként várhatóan kis mennyiségű – a búza és az árpa, amelyekkel részben helyettesíteni lehet a kukorica felhasználását, így nem maradnak takarmány híján az állattenyésztők az ősszel betakarítható új termésig. Az idei kukoricatermés kedvező időjárás esetén akár rekordmennyiségű is lehet, hiszen a belvizes tél miatt a búza helyett jobbára tengerit vetettek a gazdák. A remélhető őszi bő termés sem elegendő arra, hogy fellélegezzenek az állattenyésztők, becslések szerint ez is csak 10 ezer forinttal mérsékli majd a tonnánkénti árakat, amely még mindig túl drága takarmányt jelent.

„Magyarország rendkívül nyitott gazdaság a terménykereskedelmet illetően is, ezért igazán pontosan nem lehet megmondani, mennyi kukorica van az országban” – nyilatkozta lapunknak Éder Tamás. A Hússzövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke hozzátette: „A rendkívüli külpiaci kereslet miatt valóban jogosak lehetnek az ilyen félelmek, de a piaci folyamatok alapján valószínűsíthető, hogy néhány hónapig még elegendő a hazai kukorica mennyisége. Biztosan kitart addig, míg az őszi búza és árpa aratása időszerűvé válik, ez pedig – még ha csak részben is – helyettesítheti a kukoricát az új termés betakarításáig.”

Egy pontos gabonamérleg kialakítását illetően Éder Tamás szkeptikus: „Mindez olyan mértékű adminisztrációs terhet helyezne a piaci szereplőkre, illetve az államra, hogy nem látom jó megoldásnak. Az Európai Unióba való belépésünkkel vállaltuk azt, hogy a Magyarországról az EU más területére irányuló forgalom nem különbözik például a Heves megyéből Baranya megyébe irányuló forgalomtól.”

Kedvező időjárás esetén jelentős mennyiségű kukorica teremhet az idén, ez pedig a várakozások szerint lefelé szoríthatja az árakat – mondta el a Világgazdaságnak Vámosi Gábor. Az IKR Zrt. terménykereskedői üzletágvezetője hozzátette: az ótermés tonnáját a 58-60 ezer forintért lehet megvásárolni, az új termésre szóló kötések már 45-47 ezer forint körül mozognak.

„A tavalyi évhez hasonlóan az idén is jól ment a kukorica értékesítése külföldre, április hónapban félmillió tonna ment ki” – mondta el a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára hozzátette: „Korábban valóban nem termett sok, és a külföldi kereslet is kétségkívül erős, de akár ki is tarthatnak a hazai készletek. Annyi biztos, hogy megbízható, egységes gabonamérleg hiányában az ebben érdekeltek a szűkösség hírét emelik ki.”

„Tény, hogy a külföldi kereslet jelentős, de a magas árak miatt a hazai felhasználás gyakorlatilag alapjáratra esett vissza” – mondta el lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „Magyarországon a hízlalási kedv rendkívül alacsony mértékű, így az állatállomány drasztikus csökkenése miatt a kukorica belföldi kereslete is csekély. Havi 200 ezer tonnánál több kukoricát nem vesznek fel a hazai szereplők. A magas árak miatt a kisebb állattenyésztők egy-két hetes készletet vásárolnak csak, a nagyobb szereplők pedig már jó előre gondoskodtak a saját készleteikről, ezért sem valószínű, hogy az új betakarításig elfogy a termés. Az új termés viszont – kedvező időjárás esetén – meglehetősen sok lehet. Ez akár tonnánként 10 ezer forinttal is mérsékelheti az árakat, ám ez még mindig nagyon magas az állattenyésztőknek. Mivel a kormányzat részéről csak szavakban látható a segítség, tettekben nem, vagyis várható, hogy az idén is súlyos állatállomány-csökkenés sújtja a hazai mezőgazdaságot” – tette hozzá Raskó.

Etetni vagy tankolni?

A kukorica világpiaci árának egyik legfőbb felhajtóereje a bioetanol gyártása. Az ipari felhasználásra egészen döbbenetes mennyiségeket fordítanak. Németországban minden ötödik, az USA-ban minden negyedik hektárnyi kukoricából üzemanyag lesz. Ez csak az Egyesült Államokban 150 millió tonnára rúghat az idén. A bioetanol-felhasználás mellett az élelmiszer-felhasználás nem versenyképes. A megnövekedett kőolajárak miatt ugyanis nő az igény a bioetanol iránt is, így e célra jobban megéri eladni a terményt, mint takarmánynak vagy étkezési célokra. Ez azonban magas takarmányárakat, csökkenő állatállományt eredményez, és a világ egyes részein éhezést okoz.