Megszűnik a Független Hírügynökség

A Független Hírügynökség napi 150-200 hírt, valamint rádiók számára készített hangoshírt adott ki, ám médiumoktól származó hír-árbevétele nem érte el a hírszolgáltatás költségeinek 15 százalékát. A Független Hírügynökség által az elmúlt napokban kezdeményezett, és több médiavállalat által támogatásáról biztosított, a független hírszolgáltatás megőrzését célzó együttműködési folyamat sikertelenül zárult. A megbeszéléseken részt vevő médiavállalatok úgy döntöttek, a közös és önálló, független hírszolgáltatás költségeinek fedezését, együttműködésre épülő modell kidolgozását nem vállalják - áll az FH tulajdonosának közleményében.
 
A Független Hírügynökséget 2004-ben alapította több magánszemély. A hírügynökség elsődleges célja a kisebb hírigényű médiumok kiszolgálása volt, első megrendelői közé tartozott az RTL Klub és a Sláger Rádió is. A nyereséget soha nem termelő hírügynökség 2011 februárjában került új tulajdonosokhoz.
 
A tulajdonosok akkor így fogalmazták meg a vétel indokait: „Meggyőződésünk, hogy szükség van kis, hatékony és rugalmas, független hír- és információszolgáltatóra Magyarországon. Nem csupán a jelenlegi kormány központosító és korlátozó szándékai miatt. […] Számos olyan rés van a jelenlegi információs piacon – és ez egyáltalán nem csupán pártpolitikai értelemben igaz –, amelyet egy független hír- és tartalomügynökség hatékonyabban tud betölteni, mint állami társa vagy az önálló médiacsatornák. Számos olyan csoport, szubkultúra, réteg van még egy olyan kis országban, mint Magyarország, amely igényli, hogy hangját meghallják mások is, illetve, akiknek a saját hír- és információs igényét csak egy hatékony és versengő hír- és információszolgáltató tudja a fősodorba terelni. […] Sokak támogatására van szükség. Ez nem csupán a médiumok, hanem a politikai, kulturális és gazdasági közösség egészének ügye és érdeke lehet. Különösképp akkor, ha az állam mesterségesen korlátozni igyekszik a versenyt, szabályozni azt, amit nem kell, csorbítani a fékek és egyensúlyok rendszerét. Hisszük, hogy ez a kommunikációs és politikai iparon túl a gazdaság valamennyi szereplőjének érdeke.”
 
Az új tulajdonosok új szakmai vezetőket neveztek ki a hírügynökség élére. Breitner Miklós ügyvezető és Szörényi Péter főszerkesztő irányítása mellett három hónap alatt átalakították és stabilizálták a hírügynökség működését, a csökkentett munkatársi gárdával is növelték és sokszínűbbé tették a hírszolgáltatást, valamint finanszírozták az átalakítás és üzemeltetés költségeit. Ugyanezen időszak alatt az MTI nem indította el április 1-re ígért ingyenes hírszolgáltatását.
 
Ugyanakkor az elmúlt három hónapban a hírügynökség bevételei nem növekedtek, a független hírszolgáltatásnak nem volt elegendő, a költségeket megfizetni hajlandó megrendelője. A Független Hírügynökség árbevétele a jelentősen csökkentett költségek ellenére sem érte el a működtetéshez szükséges források 15 százalékát, így a működés hosszabb távon nem fenntartható.
 
A Független Hírügynökség az átalakítási folyamatot követően egyeztetést kezdeményezett a független hírszolgáltatást használó médiavállalatok képviselőivel. A tulajdonosok által kezdeményezett és több médiavállalat által támogatásáról biztosított, a független hírszolgáltatás megőrzését célzó együttműködési folyamat – melyben a médiavállalatok előfizetés ellenében teljes ellenőrzést, irányítási jogokat és pénzügyi betekintést kaphattak volna – sikertelenül zárult, a megbeszéléseken részt vevő médiavállalatok úgy döntöttek, a közös és önálló, független hírszolgáltatás fedezésének költségeit, az együttműködésre és közös finanszírozásra épülő modell kidolgozását nem tudják vállalni.
 
Ezek után a Független Hírügynökség működése nem fenntartható és a tulajdonosok kezdeményezik a hírügynökség megszűnését.