A piackutató a következő kérdésekre kereste az elmúlt hónapokban a választ. Mikor lélegezhet fel végre a hazai informatika? És ha beindul a szekér, melyek lesznek a vállalati és intézményi vevők, megrendelők fókuszai, milyen projektekre készüljenek a szállítók?
Jelentésük megállapítja, hogy még a 2010-es évet is legfeljebb az óvatos optimizmus jellemezte. A céges megrendelők többsége még a múlt évre is inkább csökkenést, mint növekedést várt az informatikai kiadások kapcsán. A költések mértékét tekintve meghatározó súlyú nagyvállalati kategória azonban már akkor is némi kivételt jelentett, hiszen itt már a növekedéssel kalkulálók voltak többen, a befagyasztott költségkeretek okozta bizonytalanság azonban itt is beépült a várakozásokba.
Az informatikai kiadásaik csökkenésével számoló vállalkozások jórészt a piacaikra jellemző kedvezőtlen gazdasági kilátásokkal indokolták a költségvetésük megkurtítását. Úgy látták, hogy a korábban megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően a "rendszerben rejlő" tartalékok hagytak még némi mozgásteret. Azok pedig, akik úgy döntöttek, hogy mégis költenének informatikára elsősorban hatékonyságnövelő projekteket céloztak meg, de a jobb ügyfélkiszolgálást segítő megoldások is a fontosabb célok közé sorolódtak.
"A hazai vállalatok eljutottak arra a szintre, hogy az informatikai kiadások további visszafogása már a működési biztonságot veszélyeztetné, az üzletmenet azonban nem tehető kockára. Ezzel egyidejűleg az erős piaci verseny hatására a cégek vezetői keresik a kitörési pontokat versenyképességük növelésére” – támasztja alá az elemzői tapasztalatokat Szarvasy Zoltán, a KFKI Zrt. értékesítési igazgatója. Hozzáteszi: „új fejlesztési irányok lesznek az új generációs mobileszközökön futó vállalati alkalmazások, és számítunk a hoszting, a virtualizáció, a cloud computing, valamint az outsourcing erősödésére".
Egy ideje meglehetősen kiszámíthatatlanul tervezik it-költéseiket a cégek, ez azonban az elemzők szerint korántsem írható kizárólag a külső környezet nehezen megjósolható folyamatainak számlájára, sok esetben hiányzik a belső tudatosság is.
Informatikai stratégiát jóformán csak a nagyvállalatoknál írnak, igaz ebben a körben sem mindenhol jellemző ez a gyakorlat. de hasonló tapasztalatokra lehet szert tenni az informatikai költségvetések esetében is, a beruházásokhoz kapcsolódó megtérülési számítások elkészítéséről nem is beszélve. Hatalmas a szakadék a hazai vállalkozások derékhadát kitevő mikro- és kisvállalkozások és a számszerű kisebbséget alkotó, de a hazai üzleti it-költések bő többségéért felelős nagyvállalatok között. A középvállalatok a két szegmens között egyensúlyoznak.
Az évi 4 ezer milliárd forintnyi forgalmat generáló iparág újbóli növekedéséhez szükséges lépéseket nagyjából egy éve több pontban foglalta össze Laufer Tamás, az ágazat szakmai képviseletét ellátó Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Ebben a hazai GDP 15 százalékát megtermelő és mintegy százezer főnek munkát adó iparág nevében el akarja érni, hogy az őt érintő támogatások kihelyezésénél építsen a kormány a szakmai szervezetekre is, illetve a terület érintő kérdésekben a szakma által hitelesített testület döntsön, kizárólag szakmai alapon.
Az IVSZ inkubációs modell felállítását is sürgeti, legyen külön k+f program a kezdőknek, középhaladóknak és a haladóknak. Jónak tartana egy állami támogatással létrehozandó informatikai hitelprogramot, amit az IT-be is fektetni kívánó kis- és középvállalkozások vehetnének igénybe. Úgy véli, volna mit javítani az informatikai célú oktatás terén, és nem feltétlenül a tömegméretű mérnökképzés, sokkal inkább a speciális tudás megszerzése révén, bár a céges visszajelzések ma még általános mérnökhiányra is utalnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.