Elmarasztalta az EU hazánkat a Bábolna-ügyben

Az ügy lényege, hogy 2005-ben a Bábolna Zrt. uniós mezőgazdasági támogatást, valamint ahhoz kapcsolódóan nemzeti kiegészítő támogatást kapott. Miután kiderült, hogy a Bábolna Zrt.-nél 2004. szeptember elsején végelszámolási eljárás indult, az illetékes magyar hatóságok visszavonták a tagállami hatáskörben kiosztott nemzeti kiegészítő támogatást. A magyar jog ugyanis tiltja támogatás nyújtását végelszámolás alatt álló cégeknek.

A Bábolna Zrt. pert indított az említett támogatás visszavonása miatt, arra hivatkozva, hogy - álláspontja szerint - az uniós és a nemzeti mezőgazdasági támogatások az EU közös mezőgazdasági politikájára tekintettel egyetlen egységes rendszert alkotnak, amelyben a támogatási feltételek sem térhetnek el. Márpedig az uniós mezőgazdasági támogatás nyújtásának nem feltétele az, hogy az érintett vállalkozás ne álljon végelszámolás alatt.

Az Európai Bíróság az ítéletben emlékeztetett arra, hogy a nemzeti kiegészítő támogatások az EU közös agrárpolitikájának a keretébe illeszkednek, és azokat az új tagállamok objektív kritériumok alapján, kizárólag a legfőbb uniós végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság engedélyével nyújthatják. A Magyarország által a nemzeti kiegészítő támogatásokkal kapcsolatban benyújtott - és az Európai Bizottság által jóváhagyott - program nem tartalmazott olyan feltételt, amely szerint ilyen támogatás csak olyan mezőgazdasági vállalkozásoknak nyújtható, amelyek nem állnak végelszámolási eljárás alatt.

Ennek alapján az uniós bíróság úgy foglalt állást, hogy a végelszámolás alatt álló mezőgazdasági vállalkozásokat a nemzeti kiegészítő támogatásokból kizáró magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal, mivel az a támogatás nyújtása tekintetében az Európai Bizottság által nem engedélyezett feltételt tartalmaz.