Magyar GMO-mentesség: "Vasszigorral kell rendet tenni"
A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma karcagi kutatóintézetének nyári kalászos-fajtabemutatójához kapcsolódó rendezvényen a miniszter kiemelte: a színvonalas és gazdaságos termelés alapjául szolgáló jó minőségű vetőmagok ismérve, hogy ellenőrzött körülmények között állítják elő azokat, és megfelelnek a hazai termesztési adottságoknak.
A miniszter emlékeztetett arra is: ez év áprilisában elrendelte a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivataloknak, hogy fokozottan ellenőrizzék a vetőmag-forgalmazást az egész országban, hogy „megőrizzük a hazánkban előállított vetőmagok kiváló minőségét, s erősítsük Magyarország GMO-men-tességét”.
Megjegyezte: „vasszigorral” fognak rendet tenni ezen a területen.
Fazekas Sándor előadásában egy a növénytermesztők körében készített felmérésre is utalt, amelyből kiderül: szinte csak a szántóföldi növények egy részénél mondható el, hogy a hazai vetőmagok még elérhetők és versenyképesek.
Drága volt az orosz gabonatilalom
Nem volt hatékony a gabona exportjára tavaly augusztusban elrendelt orosz tilalom, sőt, mintegy 114 milliárd rubel (745,6 milliárd forint) bevételkiesést okozott, az állattenyésztésben pedig ezen felül a bevétel 60 százaléka veszett el – jelentette ki egy tanácskozáson Arkagyij Zlocsevszkij.Az Orosz Gabonaszövetség elnöke hozzátette: a bevételkiesés javát – több mint 100 milliárd rubel – az áresés eredményezte, további 6 milliárdnyi bevételkiesés pedig az export elmaradásának a számlájára írható. Felmerült az is, hogy az intézkedés elérte-e a célját. Zlocsevszkij a lépést az élelmiszer-piaci árakra nézve mérsékelt hatékonyságúnak nevezte.
A gabonaexport-tilalmat Oroszország a múlt év augusztusában vezette be, miután az előző évi több mint 90 millió tonnához képest mintegy 30 százalékkal kevesebb termett az aszály miatt.
A lépést nemzetközi szereplők is bírálták, mert hatására rendkívüli mértékben nőtt a búza világpiaci ára.
Az Orosz Gabonaszövetség elnöke hozzátette: a bevételkiesés javát – több mint 100 milliárd rubel – az áresés eredményezte, további 6 milliárdnyi bevételkiesés pedig az export elmaradásának a számlájára írható. Felmerült az is, hogy az intézkedés elérte-e a célját. Zlocsevszkij a lépést az élelmiszer-piaci árakra nézve mérsékelt hatékonyságúnak nevezte.
A gabonaexport-tilalmat Oroszország a múlt év augusztusában vezette be, miután az előző évi több mint 90 millió tonnához képest mintegy 30 százalékkal kevesebb termett az aszály miatt.
A lépést nemzetközi szereplők is bírálták, mert hatására rendkívüli mértékben nőtt a búza világpiaci ára. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.