Nem elég ambíciózusak az energiatervek

Az ősszel kerülhet a parlament elé a 2030-ig szóló energiastratégia azon változata, amelyben már érvényre juthatnak a közelmúltban lezárult szakmai egyeztetések tapasztalatai is. Ám a majd elfogadott anyagban leírtakat, netán magukat a célokat is folyamatosan felül kell vizsgálni a gazdasági környezet eseményei, változásai miatt. Nem remélhető az sem, hogy ezentúl már nem jutnak érvényre a hazai energiapiac irányításában befolyásos csoportok lobbiérdekei, ahogyan azt már megtapasztalhattuk a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó szabályozás esetében.

Így azután 2030-ban nyilván nem pont olyan erőművi mixünk, energiaárunk vagy térségi energiapiaci szerepünk lesz, amilyet majd a végleges anyag kijelöl vagy kívánatosnak ír le. Összességében mégsem ez, hanem az irányok és az elvek a fontosak. Utóbbiakat a hazai energiaszakma többsége jónak tartja, de voltak komoly kifogásaik is.

Mindenki támogatja például, hogy a stratégia szerint – ésszerű keretek között – növelni kell a megújulóalapú energiatermelést. Kérdés, melyek az ésszerű keretek. A Világgazdaság információi szerint a tervezett új támogatási rendszer a geotermiának, az agrártevékenységhez kapcsolódó energiatermelésnek, a hulladékhasznosításnak és a napenergiának kedvezne. Ám például a szélenergiával előállított áram támogatása közel megfeleződne, azaz ezentúl nem lesz érdemes szélparkokat telepíteni.

Az anyagban tervezettnél nagyobb, legalább 30 százalékos megújulóarányt tart ésszerűnek például Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke, s nyugati példák alapján a szél nagyobb arányú hasznosítása mellett is érvel. Hozzá hasonlóan a valamivel 20 százalék fölötti célszám alapján az anyagot nem tekinti „kellően ambiciózusnak” ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója sem, ráadásul szerinte a felvázolt energiamixben néhány energiaforrás túlreprezentált.

A Biomassza Erőművek Egyesülete (BEE) szerint – a stratégia állításával ellentétben – az országban évtizedek óta fenntartható erdőgazdálkodás folyik, nincs erőpusztító faégetés. A BEE kiáll az energiaültetvények, s még a szénvagyon hasznosítása mellett is. A dokumentum által priorizált decentralizált energiatermelés bevezetését ezért ott nem javasolja, ahol nagyobb hőfogyasztói központok vannak. A dencentralizált, azaz a felhasználás helyéhez közeli energiatermelés támogatása kapcsán Gérard Bourland, a Dalkia Energia elnök-vezérigazgatója megjegyzi, hogy a ló túlsó oldalára esünk, amikor a nagy erőműveket nem tartjuk támogatásra érdemesnek, csak a kicsiket.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.