Szinte biztos, hogy lesz hamburgeradó

Eszerint állami egészségszervezési menedzsmentrendszer fog felállni, amely az állami egészségügyi intézmények irányításáért lesz felelős. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, s Budapesten három sürgősségi centrum alakul. Szócska Miklós az utóbbi kapcsán kiemelte: a Fővárosi Önkormányzattal az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak.

A budapesti kórházakat 6-9 hónap alatt államosítják, mint Szócska mondta, a megoldási formáról még egyeztetnek a főváros vezetésével. A fővárosban három sürgősségi központ lesz: egy dél-pesti részleg a "Korányi-projekt" kibővítésével, a budai sürgősségi központ, valamint a harmadik, az észak-pesti sürgősségi központ - tudósít a Hírszerző.

A főváros vezetése támogatja a kormány azon döntését, amely szerint a főváros 12 kórházát "állami gondoskodásba veszik" - közölte Szócska Miklós bejelentése után nem sokkal Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója.

Az átalakításokat többek között uniós forrásokból és a hamburgeradó bevezetéséből fedeznék. Utóbbiról szólva azt mondta Szócska, hogy már modellezik a népegészségügyi termékdíj formáit, de "nagy valószínűséggel lesz ilyen"  - írja a Hírszerző.

Szócska kérdésre válaszolva közölte, hogy lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak. Hozzátette: a "jól működő műhelyeket" megerősítik.

Szócska Miklós hozzátette: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg. A következő két év alatt 60-70 milliárd forint mozgósítható az infrastruktúra fejlesztésére, és jelenleg is mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben zajlanak beruházások európai uniós támogatások felhasználásával - közölte.

A legfőbb feladat az egészségügy megmentése - fogalmazott Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter szerdán, Budapesten, a Semmelweis Terv végrehajtását bemutató sajtótájékoztatón. Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta: a kormány célja az egészségügyben uralkodó rendezetlen viszonyok rendezése.

A miniszter hangsúlyozta: az egészségügyi ellátást ki kell emelni a kórházközpontú ellátásból, a járóbeteg és háziorvosi ellátásnak pedig sokkal nagyobb szerepet kell kapnia.

Emlékeztetett, az egészségügy megmentését célul kitűző Semmelweis vitairatot egy tavaly novemberi konferencián mutatták bel. Mint mondta, az alapgondolata megmaradt, de emellett rengeteget is változott annak köszönhetően, hogy számos szakértő kezébe került.

Réthelyi Miklós azt mondta, az ez alapján készült anyag elsősorban a betegellátás átalakításáról szól, de az egészségvédelem ugyanúgy benne van.    

Hangsúlyozta: az egészségügyben az erőket két irányban kell összeszedni az egyik a betegellátás, a másik - legalább ennyire fontos - az egészségvédelem. Utóbbi esetben pedig már az oktatásnak, a kulturális területnek és a sportnak is kiemelt szerepe van.

A kormányszóvivő arról beszélt: a kabinet célja az egészségügyben uralkodó rendezetlen viszonyok rendezése és a várólisták hosszának legalább felére csökkentése.

Nagy Anna hangsúlyozta: az előző kormányok alatt az egészségügy volt a leginkább kivéreztetett ágazat, amely a GDP arányát tekintve a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. Az egészségügy működése évek óta a beszállítók hitelei és az ott dolgozók jóindulatán alapult – tette hozzá. 

Az egészségügyi kormányzat ezért azt tűzte ki célul, hogy meghatározza az egyes földrajzi területek egészségügyi szükségleteit, és ehhez rendeli a kapacitásokat. 

A kormányszóvivő elmondta: a terv megalkotását több mint fél évig tartó társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg, így az tükrözi az érintettek véleményét. Nagy Anna hozzátette azt is: egy felmérés szerint az emberek nagy többsége az egészségügy megújítását várja a kabinettől.