Eljött Donald Trump nagy pillanata. A republikánus politikus az elnökválasztási kampányban többször említette, hogy gyorsan, akár 24 órán belül véget vet az orosz–ukrán háborúnak, ha hatalmat kap. Az amerikai választók kedden a kezébe helyezték az ország vezetését. Habár elnöki hivatalát Trump csak január 20-án veheti át, addig is megnövekedtek a kijelentései értékei, ráadásul arra is célzott korábban, hogy még a beiktatása előtt elérheti, hogy pont kerüljön az ukrajnai háború végére.
Tehát eljött Donald Trump pillanata arra, hogy meghatározza Ukrajna sorsát. Az Egyesült Államok katonai támogatása nélkül ugyanis az ukrán ellenállás hamar összeomlana.
Donald Trump a kampány során nem árulta el a terve részleteit, amit azzal indokolt, hogy akkor nem tudná használni azt. A The Wall Street Journal bennfentesektől úgy tudja, hogy Trumpnak valójában nincs béketerve, még nem döntött arról, hogyan venné rá Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy közös tárgyalóasztalhoz üljenek.
A politikus körében héják és galambok is találhatók, azaz olyan tanácsadók, akik az erőszakosabb, illetve a békésebb megoldás felé hajlanak. Míg Mike Pompeo volt külügyminiszter – aki most a Pentagon vezetésére pályázik – az utóbbi, Richard Grenell – aki a külügyminisztérium vezetésére vagy a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra pályázik – az előbbi körbe tartozik. Grenell minél hamarabb véget vetne a háborúnak, akár úgy is, hogy Ukrajna jelentős veszteséget szenvedne.
A tanácsadók egyetértenek abban, hogy Kijev nem dönthet a béketárgyalások kezdetéről. Az is közös pont, hogy amerikai katonákat sem harcolni, sem békefenntartásra nem küldenének.
Trump emberei egyöntetűen a háború befagyasztását javasolják rövid távon. Ez azt jelenti, hogy Oroszország megszállva tarthatja azokat a területeket, amiket eddig elfoglalt. Ezek Ukrajna mintegy 20 százalékát teszik ki jelenleg. Arra is kényszerítenék Kijevet, hogy átmenetileg álljon el attól a szándékától, hogy csatlakozik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, azaz a NATO-hoz.
Asztalon van egy olyan javaslat is, ami szerint Kijev megígérné, hogy legalább 20 évig nem csatlakozik a NATO-hoz. Cserébe az Egyesült Államok továbbra is ellátná fegyverekkel az országot, hogy segítse elrettenteni Oroszországot egy újabb támadástól. Ez a terv is befagyasztaná a frontvonalat, és ebben az esetben a feleknek bele kellene egyezniük egy 1300 kilométeres demilitarizált övezetbe.
Nemzetbiztonsági kérdésekben ő maga dönt, sokszor a pillanat hevében, különösen egy ilyen központi kérdésben
– mondta Trump egy korábbi tanácsadója.
A megválasztott elnök kezében pedig nemsokára döntési jog lesz, amit Ukrajna is tud. Habár Donald Trump elnökválasztási győzelme fejfájást okozhat Volodimir Zelenszkijnek, az ukrán vezető igyekezett gyorsan gratulálni neki. „Nagyszerű beszélgetést folytattam Donald Trump elnökkel, és gratuláltam neki történelmi, meggyőző fölényű győzelméhez” – számolt be az X közösségi oldalon.
„Megállapodtunk abban, hogy szoros párbeszédet folytatunk, és fejlesztjük az együttműködésünket. Az Egyesült Államok erős és rendíthetetlen vezető szerepe létfontosságú a világ és az igazságos béke szempontjából”.
Vlagyimir Putyin már nem volt ilyen lelkes a republikánus politikus győzelme láttán, az orosz elnök egyelőre kivár a gratulációval.
Donald Trump kezébe került Ukrajna sorsa
Sok ukrán fél Donald Trump visszatérésétől a Fehér Házba, mivel attól tartanak, hogy csökkentené a támogatást, és megvétózná Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz. Egy biztos: Donald Trump külpolitikája eldöntheti az orosz–ukrán háború sorsát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.