Figyelem! Nem játék a hőségriasztás

Nehéz alkalmazkodni a gyakori időjárás-változáshoz, a párás idő megterheli a szervezetet. A hőséggel összefüggő halálozás elsősorban a 60 éven felülieket, a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegségben szenvedőket sújtja. Óvatosan kell napozni, a statisztikák szerint minden ötödik ember számíthat arra, hogy bőrrákja lesz.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ezen a nyáron már többször figyelmeztetett hőhullámra, mert az ország egyes régióiban az átlaghőmérséklet három egymást követő napon meghaladta a 25 Celsius-fokot. A hőségriadót komolyan kell venni, mert a kánikula a magukat egészségesnek tartóknál is okozhat panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet. A csecsemők és kisgyermekek, az idősek, a fogyatékosok, a szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők, a fizikai munkát végzők különösen veszélyeztetettek. A hőséggel kapcsolatos halálozás kockázata a 60 éven felüliek között a legmagasabb, közülük is a krónikus szív- és érrendszeri betegségekben, a diabéteszben szenvedők vannak leginkább veszélyben.

A külső hőmérséklet jelentős emelkedése ellen a szervezetünk hőszabályozó rendszere védekezik; 35 fok felett a verejtékképződés, azaz a test párolgása a szabályozás egyetlen módja. Ám a verejtékkel nemcsak víz, hanem só is távozik, ezért mindkettőt pótolni kell. A kisbabák a szoptatáson kívül is sok folyadékot igényelnek, ezért gyakran meg kell kínálni őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával. Hasonlóan fontos a feledékenyebb idősek figyelmeztetése a folyadékpótlására. Az orvosok azt tanácsolják, a kánikulai napokon mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre, szükség szerint a szokásos mennyiség többszörösére, akár három-négy literre is szükség lehet.

A folyadékpótlás mellett fokozottan kell védeni a bőrt a nap káros UV-A-, UV-B-sugárzásától. A legkritikusabb e szempontból a 11 és 15 óra közötti napszak, a tartósan napon lévőknél ilyenkor fennáll a napszúrás veszélye. Napozóknak, fürdőzőknek tanácsos a minél nagyobb faktorszámú krém használata, amellyel naponta többször is, fürdés után pedig mindig ajánlott bekenni a bőrt, hogy kivédjük az ártalmas sugárzást, amely bőrrákot okozhat.

A bőrelváltozásoknak három fajtája ismert, közülük az egyik az alapsejtes rák, ez elsősorban a nyakon és az arcon jelenik meg, és viszonylag lassan terjed tovább a testen. A két másik típus a pikkelyes sejtkarcinóma és a rosszindulatú festékdaganat, a melanoma. Mindkettő azokon a bőrfelületeken jelentkezik, amelyek ténylegesen ki voltak téve az erős napfénynek. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a meglévő szemölcsökön bármilyen elváltozás bekövetkezett – például megnagyobbodott, más lett a színe, esetleg szabálytalan alakot vett fel, viszketni kezd vagy begyullad –, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Akkor is keressük föl a szakrendelőt, ha nem gyógyulnak be a bőrelváltozásaink, ha fekélyek jelennek meg. A statisztikák szerint minden ötödik ember számíthat arra, hogy bőrrákja lesz, ám az időben felfedezett daganat az esetek 90 százalékában gyógyítható.

A ruházkodásra is ügyelni kell. A világos színű öltözékek ajánlottak, mert visszaverik, a sötétek viszont magukba szívják a napsugarakat. A ruha legyen természetes alapanyagú, pamut vagy lenvászon, kerüljük a műszálas öltözéket. A fejet és az arcot széles karimájú vagy ellenzős sapkával, kalappal kell óvni. A szemet pedig az optikusok vagy a szemorvosok által ajánlott napszemüveggel kell védeni a maradandó károsodástól. Óvakodni kell a különféle bohókás, rózsaszín, kék üvegektől, ajánlott a szürkés, barnás szín, s a szemüveg lehetőleg oldalt is takarja el a szemet.

Sötétítsünk be függönyökkel, redőnyökkel

Ne hagyjunk gyermeket, állatot bezárt gépkocsiban

A szabadban űzött sportolást reggel vagy kora este végezzük

A fizikai dolgozóknak félóránként alkoholmentes italt és pihenőidőt kell kapniuk

A napi folyadékmennyiség dupláját fogyasszuk

Az állatoknak adjunk több vizet, ne kössük ki a kutyákat a napra

Ügyeljünk a közlekedésnél, mert a hőség csökkentheti a koncentrációs képességet

A hosszabb útra indulók vigyenek magukkal vizet és a szükséges segélykérő telefonszámokat

Sötétítsünk be függönyökkel, redőnyökkel

Ne hagyjunk gyermeket, állatot bezárt gépkocsiban

A szabadban űzött sportolást reggel vagy kora este végezzük

A fizikai dolgozóknak félóránként alkoholmentes italt és pihenőidőt kell kapniuk

A napi folyadékmennyiség dupláját fogyasszuk

Az állatoknak adjunk több vizet, ne kössük ki a kutyákat a napra

Ügyeljünk a közlekedésnél, mert a hőség csökkentheti a koncentrációs képességet

A hosszabb útra indulók vigyenek magukkal vizet és a szükséges segélykérő telefonszámokat Hogyan napozzunk? Ne napozzunk 11 és 15 óra között

Egyévesnél fiatalabb csecsemőt nem szabad közvetlen napsugárzásnak kitenni

Először 15-30 percig legyünk a napon, ezt fokozatosan 5-10 perccel emelhetjük

15-ösnél magasabb faktorszámú naptejet használjunk

Ügyeljünk arra, hogy a víz és a homok is visszaveri a fényt

UV-A- és UV-B-sugárzás ellen védelmet nyújtó, megbízható napszemüveget viseljünk

Kerüljük a petróleumtartalmú barnítószereket

A leégés növeli a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának kockázatát

Havonta ellenőriztessük a szemölcsök és anyajegyek állapotát -->