Háromszor több kényszer végelszámolás itthon

2011 első félévében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 21 százalékkal nőtt 2010 hasonló időszakához képest, azonban az egyes eljárásfajtákat tekintve – a fizetésképtelenségi eljárások 45 százalékát kitevő – felszámolások száma önmagában kilenc százalékkal emelkedett – derül ki a Coface Hungary legfrissebb adataiból. A végelszámolások különféle eljárásainak a száma jelentősen (36 százalékkal) emelkedett, ami meghaladja az előző évben regisztrált növekedés mértékét. De az „igazi” csődeljárások száma, melyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak, a remélt várakozásoknak alul maradt.
 
Az adatainkból az látszik, hogy kevesebben kezdeményeznek eljárást önmaguk ellen – mutat rá Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza. Csökkent a csődeljárások száma, illetve a (csődeljárás kapujának tekinthető) fizetési haladéki eljárásoké is. Ráadásul a tapasztalatok szerint jóval precízebbek lettek a csődeljárások. További jellegzetessége az elmúlt időszaknak, hogy amíg a felszámolási eljárások számának növekedési mértéke állandósulni látszik, addig az egyszerűsített végelszámolások és a végelszámolások száma egyaránt mérséklődött. Azaz – s ez jó hír lehet – egyre kevesebb cég zár be önszántából.

Ugyanakkor nagyon megugrott (közel háromszorosára) a kényszer-végelszámolások száma – mutat rá, úgy jellemezve a helyzetet, hogy „az egyik szemünk sír, a másik meg nevet”. Ugyanis – magyarázza – a piacról kikerülnek a valósan nem működő cégek, ami tisztítja a piacot, ám öröm az ürömben, hogy igen csekély, majdnem nulla a megtérülés ezeknél az eljárásoknál sőt, még rosszabb, mint a felszámolások esetében. Tehát úgy tűnnek el követelések, a megtérülés reális esélye nélkül, hogy nincs formalizált eljárás, s nincs következmény sem – hangsúlyozta Czibor, aki szerint egyébként ezt az eljárást célszerűbb lenne kényszer-felszámolásnak hívni.
 
Az első félév adatai egyértelműen mutatják, hogy a fizetésképtelen cégek száma továbbra is radikálisan nő. Mindez jól tükrözi a gazdaság helyzetét – véli Bagyura. Egyelőre nem látjuk annak jelét, hogy trendforduló lenne – mondja, hozzátéve: korábban azt lehetett várni, hogy némileg beindul a belső kereslet, ám annak egyetlen tartaléka lehetett volna, mégpedig a személyi jövedelemadó-csökkentés miatt a lakosságnál maradó többletjövedelem, ám azok, akik ehhez hozzájutottak vagy nem költik azt el, vagy nem idehaza költekeznek. A másik oldalról pedig nem látszik, hogy komolyabb infrastrukturális vagy egyéb (magán) beruházások indulnának el – teszi hozzá.