Keleten imádják a magyar marhát - Emelkedett az ár
A muszlim hagyományokkal és rendkívül szigorú állat-egészségügyi előírásokkal rendelkező országban nagy kereslet mutatkozott a marhahúsra, ám az elvárásoknak jószerével csak a magyar és a balti országok állatai feleltek meg. Ennek oka, hogy a hazai állományt nem érinti a kéknyelv-betegség és „hármasmentes” is, vagyis bizonyítottan nem fertőzte meg a brucellózis, a leukózis és a tbc.
„Eredetileg az a hír járta, hogy a törökök hűtőházi tárolásra keresnek vágómarhát, 26–30 ezer állat megvásárlására mutatkozott igény” – nyilatkozta lapunknak Bartha Sándor. A növénytermesztés mellett mintegy 160 hízómarhát nevelő gyomaendrődi agrárvállalkozó hozzátette: „A török kereslet az árakon is megmutatkozott. Tavaly május és június környékén a másodosztályú marhát még 280–310 forintos kilogrammonkénti áron tudtam eladni, az első osztályút ennél 30 százalékkal drágábban. A tavaly nyár végétől felpörgött török kereslet hatására augusztusban és szeptemberben már 550–680 forintos áron lehetett eladni az élő marha kilóját.”
A piac ugyan hektikus, és a korábbi kifejezett kereslet most némileg enyhülni látszik, de még mindig viszik a magyar marhát a keleti országokba vágásra és továbbtartásra egyaránt. Az élő vágómarhát ma 510 forintos kilónkénti áron is el lehet adni, a továbbtartásra szánt állatokat a marha korától, állapotától és súlycsoportjától függően 700–900 forintos kilónkénti áron.
A továbbtartásra szánt marhák értékesítésének láthatóan egyre nagyobb szerepe lesz. A jelek szerint más országok is szeretnék kivenni a részüket a felívelésből. A török igényekre válaszul kazah, ukrán és moldovai vevők már nemcsak a vágómarhát, hanem a 250–280 kilogramm súlyú kisbikákat, üszőket kezdték el nyilvánvalóan továbbtartási céllal vásárolni. Ma a kazah vevők egymás után viszik ki Magyarországról a vemhes üszőket. Bartha szerint mindez „időzített bomba”.
„A muszlim országokhoz térben közelebb eső piacok feltöltése tenyészállatokkal hosszabb távon piacvesztést eredményezhet a magyar tenyésztőknek” – véli az agrárvállalkozó. Bartha ugyanakkor elismeri: ha fennmaradna a jelenlegi keresleti intenzitás, és ezzel tartós maradna az 500 forint feletti kilónkénti ár, akkor újra megérné hízómarhát tenyészteni Magyarországon. Ezzel a hízómarha-tenyésztés lenne szinte az egyedüli állattenyésztési ágazat, amely szerény nyereséget tudna felmutatni, ma ugyanis a hazai haszonállattartás gyakorlatilag valamennyi szegmense veszteséges.
Menekülő útvonalnak is jó a keleti kereslet
„Három éve még fehérorosz vevők keresték a hazai állatokat, de akkor még messze nem olyan jó áron, mint a közelmúltban a törökök” – nyilatkozta lapunknak Benke László. A Tej 2007 Kft. ügyvezetője hozzátette: „A 3-5 hónapos vemhes üszőket nemrégiben a török vevőknek már 700 ezer forint körüli darabáron tudtuk értékesíteni kereskedőkön keresztül.” A tejelőmarhákat tartó cég állományát az elmúlt években 650 állatról 350-re csökkentette az alacsony tejfelvásárlási árak miatt. „A kedvezőtlen tejpiaci viszonyok közt kapóra jött nekünk, hogy viszonylag jó árakon tudtuk eladni az állatokat. Így a legnehezebb éveket túl tudtuk élni” – tette hozzá Benke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.