Azokban az esetekben, ahol a védendő elemek, értékek csak egy részét képezik a teljes épületnek, alacsonyabb védettségi szintet tartanak elképzelhetőnek, a műemlék épületek pedig értelemszerűen a szigorú védettségi körbe tartoznának. Az előbbinél az építési, átalakítási, bontási munkáknál csak a védett elemekre kellene engedélyt kérni. Az utóbbinál viszont a szakhatóság az épület egészét vizsgálja. Az IFK úgy látja, szükség van arra is, hogy objektív módon határozzák meg a védetté nyilvánítás kritériumait.
Csaknem tizennégyezer műemlék ingatlan található Magyarország területén. Ezek állapota eltérő, sok köztük a romos épület. A fejlesztők azonban nem szívesen nyúlnak a védett házakhoz, már csak azért sem, mert egy régi épület felújítása 30-40 százalékkal drágább az új építésűnél, ráadásul rosszabb a kihasználhatóságuk, és az energetikai jellemzőik is hátrányt jelentenek.
„A magyar jogszabályi környezet nem könnyíti meg azon fejlesztők életét, akik műemlék felújítására vállalkoznak. A jelenleg érvényes törvény számtalan kötöttséget ír elő, miközben a műemlék épületek felújítására, állagmegóvására szinte semmilyen ösztönző szabályozás nincs” – mondta Portfolio.hu portálnak Árendás Gergely, az IFK elnöke. A szervezet indokoltnak tartaná például áfakedvezmény bevezetését, ha az eredeti funkciót állítja helyre a beruházó. S bizonyos esetekben a parkolóépítési kötelezettség eltörlését látná célravezetőnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.