A nemzetközi cégminősítő elemzése szerint sikersztori főként az exportra is gyártó vagy exportot növelni képes vállalatokat jellemezte, amelyek a magyar keresletcsökkenésből adódó veszteségeket ellensúlyozni tudták. Nem meglepő – állapítja meg a D&B –, hogy a kereslet nagyságától erősen függő élelmiszeriparban magasabb a cégek bedőlési aránya, mint az összes magyar vállalat esetében jellemző 3,33 százalékos hányad.
Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás 3,89 százalékos fizetésképtelenségi arányával a magasabb bedőlési iparágak táborához tartozik, és roszszabbul szerepelt, mint a szorosan hozzá kapcsolódó – jelenleg 3,54 százalékos bedőlési arányú – kiskereskedelem.
A D&B jóslata szerint a népegészségügyi termékdíj (chips-adó) szeptemberi bevezetése után várhatóan még több élelmiszer-ipari cég kerül nehéz helyzetbe. Ha az áremelkedés a kereslet csökkenését is magával hozza, előfordulhat az adó bevezetése után még több szereplő bezárása.
Naponta egy élelmiszergyártó szűnik meg Magyarországon, s – a korábbinál kevesebb – átlagosan napi két új cég alakul – hívta fel a figyelmet a trendre Keleti József, a D&B ügyvezető igazgatója.
Mivel az új cégek száma dupla annyi, mint a cégbezárásoké, az összes vállalkozás száma a magyar átlaghoz hasonlóan ebben a szektorban is nő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.