Kényszerből vásárolunk kis boltokban?

A GfK Hungária idén is elvégezte országos reprezentatív felmérését a bevásárlóközpontokról, melyben az általános vásárlási szokásokat és imázselemeket vizsgálta. A kutatók a felmérés keretében négy bolttípust vizsgáltak.

A bevásárlóközpontot vagy plázát (városszéli, illetve belvárosi), ahol egy épületen belül több különálló üzlet található, melyek többsége nem élelmiszer-jellegű termékeket árul; illetve jellemzően valamilyen szórakozási lehetőséget is nyújt (pl. mozi, játékterem), ami – többek között – a hipermarkettől megkülönbözteti. A különálló boltokat (ezek épületében csak egyetlen üzlettípus üzemel és maga a bolt nem bevásárló utcában helyezkedik el), illetve a városon belül kiépített bevásárló utcákat.

„A különálló boltok egyben a legkedveltebbek és leglátogatottabbak: a lakosság 42 százaléka e bolttípust választja legtöbbször. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat választja leggyakrabban a négy típus közül, további egyhatoduk pedig belvárosi plázákba jár vásárolni. A tavalyi évhez képest megnőtt a különálló boltok kedveltsége és látogatottsága, míg a belvárosi plázáké csökkent” – mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.

A bevásárlási helyek kedveltsége és látogatottsága többé-kevésbé együtt mozog, de az előző évhez képest a különálló boltok esetében jelentős változás tapasztalható. Az ide leggyakrabban betérők aránya ugyanis lényegesen meghaladja az ezen üzleteket kedvelőkét. A tavalyi évhez hasonlóan a lakosság 16 százaléka eleve „vásárlás-ellenes”. Ők jellemzően férfiak és esetükben a vásárlásnak pénzügyi gátja is van, emellett valószínűleg azt hagyományosan női feladatnak tekintik.

A bevásárlóközpontok látogatásának gyakorisága az elmúlt évekhez képest nem változott jelentős mértékben. Gyakori, azaz legalább heti látogatónak minősül a megkérdezettek egyharmada és 31 százalék azok aránya is, akik csupán 2-3 havonta vagy annál is ritkábban keresnek fel egy plázát.

Annak érdekében, hogy pontosabb képet alkothassunk az egyes bevásárlási helyek vásárlóiról, az idei évben a vizsgálat kiterjed annak bemutatására is, milyen fogyasztói szegmensek léteznek Magyarországon, illetve melyek a legjellemzőbbek az egyes vizsgált bevásárlási helyszínek esetében.

A legtöbb bevásárlóközpontban a 15-34 évesek, a felsőfokú végzettségűek, magas jövedelműek, a társadalom felső 4 százalékát jelentő „felső plusz” és a 17 százalékot kitevő „hedonista fiatalok” vásárlói szegmense, illetve a belvárosi üzlettömörüléseket és a belvárosi plázákat kedvelők jártak a felmérést megelőző egy hónapban. A legkevesebb bevásárlóközpontot az idősebbek, a szerényebb jövedelműek, a kis településeken élők és a különálló boltokat preferálók keresték fel.

A második legkedveltebb bevásárlási helynek számító városszéli plázák elsősorban az aktívan dolgozók körében népszerűek, különösen a munka- és lakóhelyük között ingázóknál – nem véletlen, hogy például a Pest megyei lakosok körében ez a leglátogatottabb bevásárlási hely.
A belvárosi plázák elsősorban a fiatalabb korosztály tagjai („hedonista fiatalok”) körében népszerűek, akik a vásárlás mellett gyakran találkahelyként is használják e bevásárlóközpontokat, ahol egyben a szórakozási és étkezési lehetőségek is adottak.