Kié lehet az olajzsákmány? - Ugrásra készek a német cégek

Steffan Behm, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) szakértője szerint akkor nyílnak meg lehetőségek, ha stabil politikai keretfeltételek alakulnak ki. A múltban ugyanis a viszonylag kiszámíthatatlan környezet és a hiányzó jogbiztonság elriasztotta a német vállalatokat a líbiai terjeszkedéstől - írja a Financial Times Deutschland.

Két nagy német energiacég aktív Líbiában. Az egyik a BASF leányvállalata, a Wintershall és az RWE-Dea. A harcok kezdetekor mindkét vállalat hazahívta dolgozóit és egyelőre nem nyilatkoznak arról, mikor folytathatják tevékenységüket az afrikai országban. A Wintershall 1958 óta van jelen Líbiában és a felkelést megelőzően napi 100 ezer hordó olajat termelt ki, míg az RWE-Dea két olajmezőn készítette elő a termelést.

Az olasz Eni a külügyminiszter állítása szerint már szakértőket küldött a helyzet felmérésére, de a cég később hangsúlyozta, hogy addig nem folytatják tevékenységüket, amíg nem győződnek meg a biztonságot illetően. Szintén várakozó állásponton van az osztrák OMV.

De nem csak az olajvállalatok számára kínálkoznak lehetőségek: a Siemens a múlt évben 159 millió euró értékben értékesített Líbiába, a konszern mindhárom fő területén (energia, egészségügy, ipar) jelen van az afrikai országban. Szintén piacot szeretne szerezni a Ferrostaal iparvállalat és az Aggretech erőműépítő is.

A líbiai felkelők kormánya tiszteletben tartja a Moamer Kadhafi idejében kötött valamennyi olaj- és gázszerződést, köztük azokat is, amelyek kínai cégekkel jöttek létre - jelentette be Ahmed Dzsehani, a kormány helyreállítási munkákkal megbízott képviselője. Az olajszerződések sérthetetlenek. Ezeket a megállapodásokat nyílt aukciók után kötötték, szó sem lehet ezek felülvizsgálatáról - tette hozzá az illetékes.

A kijelentés két nappal azután hangzott el, hogy hétfőn a líbiai felkelők által irányított AGOCO olajvállalat egyik illetékese azt mondta, nincsenek gondjaik olyan nyugati országokkal, mint például Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia, de politikai gondok lehetnek Oroszországgal, Kínával és Brazíliával. Akkor ezt a Reuters úgy értelmezte, hogy kikerülhetnek a líbiai olajpiacról azok az országok, illetve cégeik, amelyek ellenezték a Moamer Kadhafi vezette ország elleni komolyabb szankciókat, vagy inkább a tárgyalásokat szorgalmazták a népfelkelők és a kormány között.

A háború előtt mintegy 75 kínai cég működött Líbiában 36 ezer embert foglalkoztatva. Az orosz olajvállalatok közül a Gazprom Nyeft és a Tatnyeft többmilliárd dollár értékű beruházást folytatott. A líbiai piacon jelen volt a brazil Petrobras és az Odebrecht építőipari cég.