Ezzel szemben mindössze 6 százalékuk várja az energiaárak csökkenését. Az értékelések átlaga 5-fokú skálán kereken 4-es, ami jól mutatja az emelkedést váró vélemények túlsúlyát. Az energiaárak rövidtávú emelkedését jóslók legnagyobb, 60 százalékos arányban a magyar kormányt okolják a várható drágulásért. A második, harmadik helyen szinte holtversenyben (57-56 százalék) az energiaszolgáltatókat említik, valamint a negatív világpiaci hatásokat.
Kevesebben, 30 százaléknyian gondolják, hogy az energiaipar növekvő előállítási, beszerzési költségein (is) múlhat a drágulás. Azt pedig még kevesebben hiszik, hogy csökkenő belső piaci kereslet áll a várt energiaár-növekedés mögött (8 százalék).(Egy válaszadó több lehetséges okot, felelőst is választhatott.)
Az állami szerepvállalás tekintetében szkeptikusak a kkv-vezetők: közel négyötödük áll azon az álláspont, hogy egy állami tulajdonú szolgáltató nem képes alacsonyabb áron elérhetővé tenni a szolgáltatásait, mint az azonos piaci környezetben működő többi szolgáltató. Ők legnagyobb arányban (34 százalék) azzal érveltek, hogy azért nem képes erre, mert az állam általában nem jó tulajdonosa a cégeknek.
De közel ennyien (27 százaléknyian) mondták azt is, hogy azért nem képes alacsonyabb áron szolgáltatni az állam, mert kénytelen piaci alapon működtetni a céget. További érv volt még, hogy az állam számára is fontos az osztalék a költségvetési bevételek bővítése miatt (17 százalék).
A megkérdezett kkv-vezetők 17 százaléka gondolta, hogy az állam azért lehet képes olcsóbb szolgáltatást nyújtani az energiaszolgáltatási piacon, mint más vállalatok, mert nem érdekelt a profitban. További 6 százalék választotta az a válaszlehetőséget, hogy azért, mert alacsonyabbak az előállítási költségei.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.