"Hat éves lyuk tátong az ország gazdasági életrajzában" - Fotók

Szerinte a legfontosabb közülük a piac, vagyis stabil megrendelői, vagy vevőköre legyen a vállalkozásnak. Emellett fontos a vállalkozás működtetéséhez szükséges pénzügyi források megfelelő mennyisége és aránya. Kiemelkedő tényező még, hogy a vállalkozásnak változó helyzetekhez mindig alkalmazkodni tudó vezetője, szakemberei és alkalmazottai legyenek. Emellett fontos még, hogy a vállalkozásnak olyan banki háttere legyen, amely finanszírozást, pénzügyi eszközöket és tanácsokat is tud adni.

 
Németh Csongor szerint a megfelelő bank kiválasztásához több tényezőt célszerű figyelembe venni. Ezek közé tartozik az erős tőkepozíció, a megfelelő tartalékolási politika. Szerencsés, ha a kiválasztott banknak erős anyabankja van. Az is előny, ha a jelenlegi válság és bankokat érintő kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban kiszámítható nagyságú és csak rövid távú vesztségek érik a hitelintézetet.
 
A magyar gazdaság az utóbbi évben elveszítette azt a versenyképességi előnyt, ami a korábbi időszakban jellemezte - mondta a rendezvényen Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Ebben a helyzetben a kis és középvállalkozások számára kevés, hogy a kormány az adminisztratív terheiket csökkenti, azoknak ugyanis megrendelésekre van szükségük. A magyar kisvállalkozó szektor a magyar munkaerő-állomány 74,1 százalékának ad munkát, az árbevételből pedig 58,7 százalékkal részesül. Ugyanakkor az exportnak alig több mint a negyedét adja és termelékenysége az átlagos alatti. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy Magyarországon nagyobb az önfoglalkoztató, vagy csak néhány alkalmazottnak munkát adó vállalkozások aránya, mint az Európai Unióban.

Hat éves lyuk tátong az ország gazdasági életrajzában - állította a helyettes államtitkár, a kiskereskedelmi forgalom ugyanis ennyi ideje stagnál, 2008 óta pedig visszaesik. Szöllősi László emlékeztett arra, hogy a kormány eltörölt 10 olyan, vállalkozásokat terhelő adót, amelynek a beszedése többe került, minta amekkora bevétel azokból származott. Emellett 10 százalékos kedvezményes társasági adót vezetett be a kisvállalkozások számára és igyekszik csökkenteni az adminisztrációs terheket. Az államtitkár kiemelte az Új Széchenyi programot és a Széchenyi Kártyát. Utóbb nagy előnyének nevezte, hogy az azzal elérhető olcsóbb hitelek megvédték a kisvállalkozásokat attól, hogy devizahiteleket vegyenek fel. Szöllősi emellett kiemelte a kamattámogatásokat és állami garanciákat, valamint a kkv-k erőteljesebb bevonását a közbeszerzésekbe.

A mikro-, kis és nagyvállaltok közül a kisvállatok jártak jól az előző esztendőben - mondta Lucz Edit, az Ernst & Young Tanácsadó Kft. adótanácsadója. A kisvállalkozások ugyanis jelentősen növelték nyereségüket, miközben a mikorvállalkozások és a nagy cégek profitja visszaesett. Az adótanácsadó azt is elmondta, hogy 1,7 százalékkal 16,2 százalékra csökkent az átlagos személyi jövedelemadó teher. Fontos változásnak nevezte, hogy a részmunkaidős foglakoztatásnál a járulékteher 27 százalékról 20 százalékra csökkent.

Lucz Edit arról is beszélt, hogy idén 7 jelentős módosítás volt az adórendszerben, ám azok egyike sem a vállalkozásösztönzési céllal történt. Zömük az államháztartási hiánycél megvalósítása miatt keletkezett. Akadt azonban olyan is, amelyik bizonyos sportágak támogatására fordított összegeket költségként elszámolhatóvá tett.

A jövő évi adóváltozások egyelőre még nem ismertek, azokról csak irányelvek léteznek. A fő cél az államháztartás hiányénak csökkentése és az államadósság mérséklése. Emellett várható az egykulcsos személyi jövedelemadó megerősítése, az adójóváírás kivezetése és a szuperbruttósítás részleges kivezetése. Az viszont még nem ismert, hogy az ebből származó nettó munkavállalói jövedelemcsökkenést hogyan ellensúlyozza a kormány. Annyit azonban lehet tudni, hogy erre a célra 72 milliárd forintot irányoztak elő a költségvetésben.