Koreai és magyar tudósok kutatják az érzelmek lenyomatát

Az érzelmek agyi lenyomatát vizsgálják majd  a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, a KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézetében pedig a Nap „kimeríthetetlen” energiatermelését másoló eljáráshoz szükséges környezetbarát méréstechnikán dolgoznak a ma felavatott koreai-magyar csúcstechnológiás laboratóriumban, amelyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia és Kim Keon, a KRCF elnöke nyitott meg.

A közfeladatokat ellátó és közfinanszírozású, főállású kutatók hálózatát fenntartó KRCF idén 130 millió forintot biztosít ezekre a feladatokra. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet a Korean Intitute for Science and Technology-val együttműködésben az empátia még felfedezésre váró idegrendszer alapjait vizsgálja. A kutatásban 5 magyar és 3 koreai tudós vesz részt. A verbális kommunikáció nélkül, pusztán megfigyelések útján kialakuló empatikus élmény teszi lehetővé, hogy megértsük más emberek érzelmi állapotát, félelmét, fájdalmát, haragját vagy boldogságát. Az MTA kutatócsoportja a koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival. A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszttraumatikus stressz, a skizofrénia, az autizmus, illetve a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá.

Az energiatermeléshez szükséges ismereteinket gyarapíthatja az a fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben 4 magyar és 7 koreai kutató dolgozik. A kutatás előterében a Nap energiatermelésének „lemásolása” áll. A vizsgálatok szerint a szabályozott nukleáris magfúziót a Földön 100 millió fokos, gáz halmazállapotú hidrogén plazmában lehetne megvalósítani. Ilyen forró anyagok összetartása csak mágneses terek segítségével képzelhető el. Az elmúlt évtizedekben több különleges berendezés épült e célra, és kiderült, hogy óriási kihívást jelent a rendkívüli körülmények közötti méréstechnika.

Világgazdaság Online-->