Merről jön majd az azeri gáz?

Azerbajdzsán az újonnan felfedezett abseron-félszigeti, 350 milliárd köbméter gázt rejtő mezővel együtt 2,55 ezer milliárd köbméter kitermelhető földgázzal rendelkezik, Ilham Alijev miniszterelnök ezért szeretné, ha országa pár évtizeden belül jelentős gázexportőrré válna. Az időtávlat reális, ugyanis az állami olajvállalat, a SOCAR (State Oil Company of the Azerbaijani Republic) 2021–22 előtt nemigen kezd termelésbe az Abseron-mezőn – számol be egy ázsiai internetes lap. A vállalat elnökhelyettese, Hosbaht Juszifzade elmondása szerint a francia Totallal 40-40 százalékos arányban birtokolt projekt első, 500 méteres mélységben végzendő fúrása még sokat várat magára.

A GDF Suez 20 százalékkal vesz részt a befektetésben, melyet a Total irányít. Az, hogy a lelőhely több mint fele európai kezekben van, árulkodó jel. A mező felfedezése után nem sokkal az Európai Bizottság megbeszéléseket kezdeményezett Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal a transzkaszpi gázvezeték (TCP) megépítéséről. Előzetes elképzelések szerint ez összekapcsolódhatna a folyton halogatott Nabucco-vezeték-projekttel, amelybe ezzel Európa kis életet lehelhetne.

A SOCAR szintén legkésőbb novemberben döntene arról, hogy a legnagyobb azeri mezőről, a Sah Denizről miként oldja meg a nagyobb mennyiségű gáz elszállítását. A Nabucco mellett a török–görög–olasz ITGI és az Adriát átszelő TAP tulajdonosai is szívesen építenének egy Európába vivő gázvezetéket. Az ITGI mellett a napokban a görög energiaügyi miniszter is korteskedett Bakuban. Jorgosz Papakonsztantinu szerint az lenne a legelőnyösebb, ha a SOCAR is részt venne az ITGI építésében, amelynek versenytársaihoz képest legnagyobb előnye, hogy legkésőbb 2013-ra elkészül, és a legtöbb potenciális vásárló országot érinti. Az ITGI építése bármikor kezdhető és alacsony, 1,5-2 milliárd eurós árából 1,5 milliárd rendelkezésre áll.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.