MKET: Egész településeken leállhat a távhő az új szabályok miatt

„A számítások azt mutatták, hogy egy átlagos gázmotor esetében a jelenlegi árszabályozás évi 24 millió forintos vesztséget okoz, míg egy 10MW körüli erőműegység esetében a veszteség már a 321 millió forintot is eléri. A kiadások mintegy 80 százalékát a földgázköltségek adják, a vesztséget hatékonyságnöveléssel már nem lehet kezelni, ekkora költségmegtakarítást a karbantartáson vagy a mindennapi üzemmeneten megtakarítani nem lehet” – hangsúlyozza Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.

Az árszabályozás nem csak a termelőkre van negatív hatással. A különböző beruházások finanszírozását, vagy csak a nyári időszak túlélését, a termelők döntő többsége hitelből kénytelen finanszírozni. Az iparág becslései szerint jelenleg a kogenerációs erőművek hozzávetőleg 100-150 milliárd forint értékű, hosszú- és rövidlejáratú hitelállománnyal rendelkeznek, aminek jó része a termelők ellehetetlenülése esetén elvész a finanszírozók számára.

Az október 1-től hatályos miniszteri rendeletek egységes díjszerkezeti és támogatási rendszert vezetnek be. Meghatározzák a teljesítménydíj és a hődíj mértékét, ezzel szabályozva a termelői és lakossági fogyasztói távhőárakat. Megszabják az árak alkalmazásának feltételeit – rögzítik a kapcsolt technológiából származó hő legkisebb arányát és a teljesítendő minimális összhatásfokot.

„A részletszabályok legnagyobb hiányossága, hogy csak teljesítménydíjat és hődíjat definiálnak, de nem rendelkeznek az egyéb szolgáltatások – például a keringtetés, a nyomástartás, vagy a pótvíz biztosításának – ellenértékéről. További súlyos problémát jelent, hogy a rendeleti árak alkalmazásának meghatározott feltételei – indokolatlanul – szigorúbbak a vonatkozó európai uniós direktíva rendelkezéseinél. Az elérhető támogatás igénybevétele bonyolult és rengeteg többletadminisztrációval jár” – sorolja a rendeletek által felvetett nehézségeket Bercsi Gábor.

Az MKET elengedhetetlennek tartja a rendeletekben megállapított árak felülvizsgálatát és olyan szintre emelését, amely már biztosítja a normál működést. Szükséges továbbá az értékesítés kapcsán megszabott feltételek felülvizsgálata is. Sokat segítene a helyzeten, ha érdemi konzultációra kerülhetne sor a szakmai szervezetek és a jogszabályalkotók között. Erre a kormányzat szerencsére hajlandóságot mutat” – hangsúlyozza Bercsi Gábor.