Négy bomba ketyeg az egészségügy alatt

„Az államosítás önmagában kevés, viszont óriási energiát köt le, de baj, hogy az államnak nincs technológiai javaslata az egészségügy óriási gondjainak megoldására, hiszen 20 éve átadta a kórházakat az önkormányzatoknak” – véli Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Az állami felügyeletre kijelölt Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet pedig még keresi a helyét, ezért minden lassan működik, ám a politika csak jövő év végéig ad időt az egészségügy átalakítására. A sietség szerinte veszélyes megoldásokat hozhat.

A svéd példa is az átalakítás időigényességét igazolja, náluk 35 év kellett ahhoz, hogy 120 ezerről 20 ezerre csökkentsék a kórházi ágyak számát, megerősítsék az alapellátást és egy jól működő rendszert alakítsanak ki. „Négy bomba ketyeg a magyar egészségügyi ágazat alatt”, amelyeket sürgősen hatástalanítani kell – állítja Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Rossz a gyógyítási szintek közötti feladatmegosztás, így sürgető az olcsóbban működtethető alapellátás fejlesztése.

De sorsfordító az emberierőforrás-krízis is – állítja, s mindeközben csökken a biztosító járulékbevétele, mára az Egészségbiztosítási Alap bevételei csaknem fele-fele részben járulékból és adóból származnak. Gondok vannak a gyógyszerfronton is, a Széll Kálmán-terv végrehajtása miatt három év alatt harmadával csökkent a biztosító gyógyszerkasszája, pedig a lakosság egészségi állapota rossz.

Az ágazat jövő évi költségvetési keretszámai azonban azt vetítik előre, hogy az egészségügynek a túlélésre kell berendezkednie – fűzte hozzá.
Számítások szerint 180 milliárddal csökken az ágazatra jutó költségvetés, javulás nem várható. A szeptembertől kivetett népegészségügyi termékdíjból ugyan jövőre 30 milliárdos többletbevételre számít a kormány, ám az élelmiszergyártók szemfülessége miatt elképzelhető, hogy termékeik összetételének némi módosításával kibújhatnak a fizetési kötelezettség alól.