Vége az orosz barátságnak - Kína maga fegyverkezik

"Kínát egyre több olyan technológia érdekli, amellyel fejlesztheti a saját hadiiparát. Ám Oroszország nem hajlandó arra, hogy Kínát fejlett fegyverekkel és technológiával lássa el, mert aggódik a termékek lemásolása miatt, amivel a kommunista ország versenyre kelhetne vele a globális hadiiparban – hangoztatta Paul Holton, a SIPRI igazgatója az ORF jelentése szerint.

Ugyanakkor Kína egyre több forrásból szerez be olajat. Az Oroszországból származó olajszállítmányokban a kínai import részesedése csökken, Kína ugyanis diverzifikálja a szállítóit. A legnagyobb olajszállító Szaúd-Arábia, amely után Angola, Irán és Omán következik. Oroszország tárgyalási pozíciója a gázszektorban is gyengült, mert Kína új partnereket talál mindenekelőtt Közép-Ázsiában – mutat rá a SIPRI tanulmánya.

"A következő években, miközben a kínai-orosz kapcsolatok továbbra is szorosak lesznek diplomáciai szinten, a partnerség két elmúlt évtizedben fennállt sarokköve – a katonai és az energia téren megmutatkozó kooperáció – omladozóban van" - idézte a The Moscow Times (TMT) a SIPRI tanulmányát, amely szerint "ennek következtében Oroszország jelentősége Kínában továbbra is csökkenni fog."

A TME arra is emlékeztet, hogy eddig nem valósult meg az az ezermilliárd dolláros szerződés, amelynek alapján Oroszország harminc éven át gázt szállítana Kínába. "Kína jelenleg olyan helyzetben van, hogy nagyobb elvárásokat és követeléseket támaszthat Oroszországgal szemben, miközben Oroszország igyekszik kiegyezni ezzel az új dinamikus hatalommal" – hangsúlyozza a svéd tanulmány.