BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

160 ezer/négyzetmétertől - Ezért érdemes készházat venni

Bár az építőipar soha nem látott mélységekbe merült alá, van egy viszonylag szűk szegmense, amelyben már látják az alagút végét a piac szereplői.

A mélyponton mindenképpen túl vagyunk – fogalmazott Kárpáti József, az építőipari szakszövetség (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának (Makész) elnökhelyettese. „Tavaly még háborús szintről beszélhettünk, de az idén már minden cégünk fejlődésről számolt be” – tette hozzá. Nagy menetelésről ugyan nincs szó, de az jól látszik, hogy ebben az ínséges időszakban aki egyáltalán házépítésre adja a fejét, az erősen megfontolja az  energiatakarékossági, olcsóbb üzemeltetési szempontokat is, és innen már szinte adják magukat a könnyűszerkezetes épületek.

Vitathatatlanul kevesebb a lakásépítésre szóló megrendelés, de az biztos, hogy a megépülő otthonok között nő a készházak aránya. A társaságok beszámolói szerint a tavalyi eredményt többeknek is sikerült megtöbbszörözni. Kárpáti József a Bien Zenker Kft.-t említi példaként, ahol tanácsadóként dolgozik: tavaly összesen öt házat adtak át, ám az idén már a tizedik építésénél tartanak. A válság előtt persze ennél jóval szebb eredményekről tudtak beszámolni, voltak olyan évek, amikor harmincat is eladtak.

A szakmai szervezet becslései szerint (hivatalos adatgyűjtés ugyanis nincs) ma Magyarországon mintegy 150-200 vállalkozás foglalkozik kisebb-nagyobb intenzitással könnyűszerkezetes házak építésével, forgalmazásával. Ezek egy (kisebbik) része olyan cég, amelyik megszerezte az Építőipari Műszaki Engedélyt (ÉME), illetve európai minősítéssel (ETA) rendelkezik, mások viszont mindenféle engedélyeztetés nélkül dobják piacra termékeiket. Az ÉME-vel, vagy ETA-val rendelkező cégek alapították meg annak idején az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatát. Közülük a kiválóan teljesítők, kaphatják meg egyfajta cégminősítésként az úgynevezett Makész védjegyet. Utóbbiak három évvel ezelőtt még 21-en voltak, ez 2011-re a válság miatt 14-re csökkent. Az elnökhelyettes szerint figyelemre méltó, hogy Makész védjegyes cég építette az első aktív házat Magyarországon. Mint hozzátette: „tagjaink a fejlesztéseiknek köszönhetően, az energiatakarékos épületek építésében élen járnak, épületeink a legalacsonyabb fűtési költséggel üzemelnek”.

A válság előtt, 2007-ben volt az építőipari szegmens eddigi csúcsa: ekkor összesen 2100 könnyűszerkezetes ház épült Magyarországon, az összes családi ház 12 százaléka. Tavaly mindössze 450 ilyen házat adtak át, az idén – szemben az előzetes, 300-as becsléssel – a növekvő megrendeléseknek köszönhetően vélhetően ugyanennyi vagy ennél valamivel több lakás épül. A statisztikák azt mutatják, hogy a megépült készházaknak durván a felét készítették a minősített rendszer alapján dolgozó Makész-tagok.

Mint Kárpáti József elmondta, a viszonylag szűkös hazai piacról egyre több cég tekinget kifelé, külföldön próbálnak megbízásokat szerezni. Néhányuknak már sikerült is megkapaszkodniuk az európai piacon, folyamatos technológiai fejlesztéseiknek, a mindinkább felértékelődő energiatakarékos megoldásaiknak köszönhetően. Az idén pedig már további öt cég kezdte meg az európai forgalombahozatali engedély megszerzéséhez szükséges felkészülést.

Árak és előnyök

A készházak legnagyobb erénye a gyors kivitelezésben, illetve a kedvező energiahatékonysági mutatókban, az alacsonyabb fűtési kiadásokban rejlik. E kategórián belül az úgynevezett passzív házak évente és négyzetméterenként legfeljebb 15 kWó energiát fogyasztanak (szemben a hagyományos téglaépületekkel, amelyek 300-400 kWó energiát használnak fel). Az aktív házak maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt akár némi többletet is, amelyet visszatáplálhatnak az elektromos hálózatba. A PluszEnergia kategóriába tartozó épületek pedig amellett, hogy környezetbarát anyagokból épülnek, annyi többletenergiát termelnek évente, amennyi egy átlagos autó 15 ezer kilométeres futási teljesítményéhez elegendő, ezt a közösségi villamos hálózatba táplálják be.

Az árak változók, hiszen sok függ például a falszerkezet vastagságától, a vázszerkezet anyagától. A legegyszerűbbek átlagos négyzetméterára 160-180 ezer forint. Az ilyen épületek a C, illetve B energetikai kategóriába sorolhatók. A legjobb házak elérik az A+ kategóriát, ezek ára 250-280 ezer forint körül alakul négyzetméterenként.

Az ilyen házak nagy előnye még – mutatott rá a szakember –, hogy az áruk pontosan kalkulálható, s műszaki tartalmuk, méretpontosságuk maximálisan tartható. Fűtésük jóval olcsóbb, mint a téglaházaké, mivel csekély a hőveszteségük.

Kivitelezési változatok

A készházak a kivitelezés módja szerint két nagy csoportra oszthatók: vannak helyszíni szerelésű, illetve a gyárban előre gyártott épületek. Ez utóbbinak is különböző szintjeit lehet megkülönböztetni. A legegyszerűbb esetben csak a (fa vagy fém) vázszerkezet készül el az üzemben, ezt szállítják ki a helyszínre és szerelik össze. A másik véglet szerint a falakat már a gyárban burkolják, szigetelik, s beépített nyílászárókkal, sőt magas szintű villanyszerelési és gépészeti előkészítéssel kerülnek az építkezés végleges helyszínére. Svédországban pedig már olyan épületek is vannak, amelyeket kulcsra készen, konyhabútorostól szállítanak a helyszínre; ezekbe a lakók 72 órán belül beköltözhetnek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.