A hazai fejlődés motorja lehet az SSC

Amikor a vállalatok egy szolgáltató központ (SSC) helyszínéről döntenek, számos szempontot mérlegelnek. Figyelembe veszik például a rendelkezésre álló munkaerő számát és képzettségét, a munkabéreket és azok adóvonzatát, a munkajogi környezetet, az irodabérleti piac és az IT infrastruktúra fejlettségét, a megközelíthetőséget, az életminőséget, valamint az országot jellemző egyéb tényezőket, így a politikai stabilitást, az adórendszer kiszámíthatóságát és még a korrupciós indexet is.

„A közép-kelet-európai régió világszinten is vonzó terep az SSC-k számára: különösen a hozzáadott értéket is képviselő front-office (ügyfélkapcsolati) szolgáltatások tekintetében” – mondta Pintér Mónika, a PricewaterhouseCoopers SSC tanácsadás üzletágáért felelős igazgatója a Randstad Hungary legutóbbi, az SSC-k gazdasági szerepét és lehetőségeit bemutató előadásán.
 
Hazánk előnyei közé sorolhatjuk a nagyszámú képzett munkaerőt és éves szinten a munkaórák magas számát, a központi elhelyezkedést (1000 kilométeres körzetben 250 milliós piac érhető el), valamint azt, hogy a felénk kacsintgató SSC-knek nem kell mindent elölről kezdeniük: már – jórészt – létezik a működésükhöz szükséges feltételrendszer. Szintén kiemelendő a magas életminőség, mellyel hazánk az International Living elemzése szerint világviszonylatban a 20. helyen áll. Sőt, a régióhoz képest magas munkanélküliségi ráta is a javunkra írható, hiszen sok állás nélküli, képzett szakember közül könnyebben lehet meríteni. Mindezek ellenére 2010-től kezdve megtorpanást tapasztalnak a szakemberek Magyarországon.

Ennek egyik oka, hogy a világ más országai is felfedezték, az SSC-k befogadása mennyire kedvezően hat a nemzetgazdaságra. „Fontos lenne, hogy a kormányzat nálunk is lássa a potenciált az SSC-kben. Ahhoz, hogy a szolgáltató központok számára hazánk továbbra is vonzó célország legyen, kiemelten fontos az ország imázsának építése, valamint a kiszámítható gazdasági és jogi környezet” – mondta Pintér Mónika.
 
A Randstad Hungary előadásán szó esett arról is, hogy a Budapest-központúság ellensúlyozására a kisebb városoknak össze kellene fogniuk, s együtt kialakítani olyan régiókat, melyek biztosítani tudják a szolgáltató központok működéséhez szükséges feltételeket, mivel egy-egy kisváros egyedül nem versenyezhet a kelet-közép-európai régió nagyjaival.