Így menekültek előre a magyar cégek

A piaci volatilitás és emelkedő árak jelentik a cégek számára a legnagyobb kockázatot. Jelentős termelési tényezőként a mezőgazdasági termények árai az elmúlt időkben az egekbe szöktek. 2010 augusztusa és 2011 augusztusa között, a rizs kivételével minden termény árának növekedés rekordszintet ért el, kezdve a 15 százalékos pluszt elérő hús- és tejtermékekétől, a 26 százalékkal dráguló gabonaféléken át, egészen az 51 százalékos áremelkedést produkáló cukorig. Mivel az aktuális termelési kilátások a várakozáson felüliek, így augusztus óta lefelé mutató trend figyelhető meg.
 
A fejlett országok kis- és közepes élelmiszeripari vállalatai jelentik a leggyengébb láncszemet. A mostani gazdálkodási környezetben a vállalatok nyereségmarzsa és likviditása többé-kevésbé nyomás alatt marad, függően attól, mennyire képesek áthárítani a nagykereskedőkre és kereskedelmi partnereikre a magasabb árakat. A kis- és közepes vállalkozások a nagy nemzetközi csoportoknál kevésbé képesek kezelni az árak volatilitását, mivel az előbbiek képesek ezt kezelni fedezeti ügyletekkel, amellett, hogy igen rugalmasan képesek tovább javítani a termelékenységüket.

A nagy élelmiszeripari csoportokkal ellentétben, az elsősorban hazai pályán játszó kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások egyszerre számíthatnak gyenge növekedésre a fejlett gazdasági régióban, és recessziós körülményekre az euróövezet perifériáján elhelyezkedő országokban.
 
A Coface azzal számol, hogy 2011 utolsó negyedévében és 2012-ben az agráripari termékek árai továbbra is magasak maradnak az augusztus óta tapasztalható enyhe árcsökkenés és a világgazdaság növekedésének lassulása ellenére. Ezt a trendet támasztja alá az egyre jellemzőbb globális pénzszűke, amit erősít az expanziós amerikai monetáris politika.

Magyarországon az utóbbi időszakban csökkent az élelmiszeripari társaságok nemzetközi versenyhátránya, köszönhetően annak, hogy – eredményeket inkább csak közép– és hosszabb távon hozó – fejlesztésekkel, beruházásokkal előremenekültek. Az ágazat helyzete hosszabb távon kedvező lehet azért is, mert állandó a termékei iránti kereslet, jelentős az exportpotenciál, és sok cég van tőkeerős külföldi tulajdonban – hangsúlyozza Kárpáti Gábor, Coface Hungary ügyvezetője.

Hátráltató tényező is akad azonban, kezdve az alapanyagárak nagyfokú ingadozásától, a beszerzési ár alatti kiskereskedelmi értékesítésen át, az import által támasztott egyenlőtlen versenyig, a feketegazdaságig. Bár Magyarországon a mintegy 550-600 ezer társas vállalkozás csupán 1 százaléka foglalkozik élelmiszeripari termeléssel, az ágazat mintegy 2,5 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, s nagyobb szeletet hasít ki a külkereskedelemből, mint amire mérete alapján predesztinálva lenne.