Kiszerettünk a lakóparkokból, már 100 négyzetméter az alapterület

Az első kilenc hónapban az országban 8147 új lakás épült, 38 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma összesen 8869 volt, ez 35 százalékos csökkenést jelent a tavalyi hasonló időszaki adatokhoz képest. A harmadik negyedévben alig több mint 2500 új lakásba lehetett beköltözni, s az engedélyek száma sem érte el a háromezret. Budapest volt az év legnagyobb vesztese, itt 40 százalékkal kevesebb lakás épült fel, mint tavaly január–szeptemberben, s ennél is drámaibban alakult az engedélykérelmek száma: 62 százalékos visszaesést regisztráltak.

A statisztikai hivatal adatai szerint a korábbi időszakhoz hasonlóan az építési aktivitás Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, a lakásépítések és az építési engedélyek több mint fele itt koncentrálódik. A községek szenvedték el a legkisebb veszteségeket, a megyei jogú városokban átlagos mértékű volt a csökkenés. Az építtetői kör összetételét a vállalkozások szerepvállalásának további mérséklődése jellemzi: ez a kör építette az új lakások 40 százalékát, egy évvel korábban még a felét.

Ezzel párhuzamosan nőtt a lakosság részaránya: a lakások 58 százalékát magánemberek építtették a korábbi 49 százalékkal szemben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen, mindössze 1 százalék volt. Időközben megfordult a saját használatra, illetve értékesítésre épített lakások aránya, ez utóbbiaké 52-ről 42 százalékra csökkent.

Az építkezők több mint fele az elmúlt időszakban családi házban alakított ki új otthont, s kissé nőtt a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya. A lakóparkok népszerűsége viszont erősen megcsappant, a korábbi kilenc százalékkal szemben a lakásoknak mindössze 2 százalékát építették ilyen környezetbe. Az elmúlt időszak jellemzői közé tartozik az alapterület növekedése. Az átlagos méret elérte a 100 négyzetmétert, s nőtt az ennél is nagyobb lakások aránya, 34-ről 41 százalékra.