Zsákutcában a Gazprom Európában? - Részletes elemzés

Szakértők becslése szerint a moszkvai kormány – átszámítva – legalább egymilliárd eurót költött ezen híres orosz nemzeti szimbólum átépítésére, amelyben – a Deutsche Welle német globális hírtévé szerint – német szakemberek is részt vettek. Sőt, a Bolsojban mindenütt a legújabb német technikát építették bele.  A megfelelő színpadi technika és a világítás beépítését a Bosch Rexroth német cég végezte, amely versenyben nyerte el a 200 millió euró összegű megbízást. Az akusztika restaurálásának feladatát az oroszok az ugyancsak német Müller-BBM cégre bízták.

A pazar újbóli megnyitón részt vett orosz elithez persze nemcsak a politikai,l tudományos, művészeti élet vezető egyéniségei tartoztak, hanem az orosz gazdaság reprezentánsai is, beleértve például az olyan vállalatóriásokat, mint   a Gaprom. És a jelen volt (üzletember) vendégek az előadás szüneteiben -. Ahogy ez lenni szokott - vélhetően nem csak a Bolsoj ragyogóra sikeredett pompáját dicsérték, hanem – ha érintőlegesen, marginálisan is – futólag bizonyára szót ejthettek azokról a problémákról, amelyekkel az orosz gázóriás jelenleg Európában szembesül.  

Ezek egyike minden bizonnyal az Európai Unió harmadik energiacsomagja, amely a gázüzletben részt vevő vállalatok tekintetében előírja a termelés, a szállítás és az értékesítés szétválasztását. Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter ezzel kapcsolatban a napokban kijelentette, a harmadik energiacsomag különösen sújtja a Gazprom orosz gázexport monopóliumot, mert az termel és értékesít, és saját szállítási eszközökkel is rendelkezik, miközben jelenleg az EU földgázigényének mintegy 25 százalékát elégíti ki.

„Sajnos, meg kell mondanom, hogy zsákutcába futottak az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásaink arról, miként lehetne tiszteletben tartani az orosz érdekeket a jelenlegi európai törvénykezés, a harmadik energiacsomag keretében” - – jelentette ki Smatko egy energiaügyi fórumon. Az Európai Bizottság ugyanis elutasított minden olyan javaslatot, amelyeket Oroszország terjesztett elő, amelyek modernizált infrastruktúrát, hosszú lejáratú olyan szerződéseket írnának elő olyanokat, amelyek biztosítanák az ellenérték állandó kifizetését, a világos árformulákat – magyarázta Smatko. „Mindezek a dolgok pedig bizonyos tekintetben „szent teheneknek” számítanak.  Nehéz nekünk ezeket feladnunk” – tette hozzá. Vajon enged-e Medvegyev elnök a harmadik energiacsomag tekintetében az EU-val támadt vitában? – tette fel a kérdést a Nezaviszimaja Gazeta.

Azok razziák pedig, amelyeket az Európai Bizottság a közelmúltban tíz országban a Gazprom európai leányvállalatainál végzett, világosan megmutatták, hogy az európaiak kartell jellegű egyeztetéseket gyanítanak – írta a RIA Novosztyi. Nyugat-Európát ugyanis mindenekelőtt az orosz földgáz árának rohamos emelése aggasztja, amely 15 százalékkal drágult ez év eleje óta.. Ráadásul az Európai Unió nem akar az orosz gázszállításoktól függni, különösen az Északi áramlat és a Déli áramalt csővezeték üzembe helyezése után. Az orosz hírügynökség szerint a feltűnést keltő razziák a Gazprom számára olyan üzenet volt, hogy az EU szabályok szerint járjon el, és különítse el a termelési, szállítási és értékesítési részlegeit. Ebbe azonban a szigorúan vertikálisan szervezett orosz gázóriás nem mehet bele. Ez volt a fő oka annak, hogy a tárgyalások miért kerültek zsákutcába – tette hozzá az orosz hírügynökség, amely szerint ha pedig bebizonyosodna, hogy a Gazprom kartell jellegű begyeztetéseket hajtott végre Európában, akkor csupán a németországi leányvállalatainak akár 2,7 milliárd dollár összegű bírsággal kellene számolniuk.

Annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon a hajthatatlan európaiakra, Smatko energiaügyi miniszter szóba hozta az orosz energiastratégia „diverzifikálását.” Vlagyimir Putyin miniszterelnök pedig már október elején megbízta a Gazpromot, terjesszen elő részletes javaslatokat a Japánnal, Kínával és Dél-Koreával való együttműködésre vonatkozóan. A Blue Fuel, amely a Gazprom Export belső terjesztésű hírlevele, legutóbbi számában hírt adott a Japánba irányuló cseppfolyósított orosz földgáz szállítása bővítésének lehetőségeiről, különösen a Fukushimában történt atomkatasztrófa nyomán. Beszámolt a Gazprom csoport malajziai, úgynevezett zöld energiaprojektek kilátásairól, erre vonatkozólag szándéknyilatkozatot irt alá, továbbá a Dél-Koreába Észak-Koreán keresztül átmenő gázszállítások terveiről.

A legfontosabb természetesen a Kínába exportálandó orosz földgáz kérdése, amelynél a Gazprom olyan árat akar Pekingre ráerőszakolnia, amely közel azonos lenne az európaival. Nem hivatalos információk szerint Kína ezer köbméterenként mintegy 100 dollárral alacsonyabb árat ajánlott az orosz gázra ezer köbméterenként. Kína évente maximum 68 milliárd köbmétert szándékozik vásárolni évente, és 1000 köbméterenként 250 dollárt akar fizetni, míg Moszkva olyan áron akar gázt eladni, amely nem alacsonyabb az európai vevők által fizetett árnál.  Ezzel kapcsolatban a RIA Novosztyi érdekes módon idézte az FBK tanácsadó céget, amely arra mutatott rá, hogy Kína a közép-ázsiai, pontosabban szólva a türkmén gázzal alternatívával rendelkezik az oroszokkal szemben.  Ezért a Kremlnek olyan megnyilatkozásai, miszerint az eddiginél több gázt adnának el keleten, inkább blöffnek tekintendők az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon. 

Végül, ha nem is keleti irányú expanzió, érdemes megjegyezni, hogy Caracasban október elején szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom és a venezuelai Petroleos de Venezuela S.A. (PdVSA) társaság. A dokumentum vegyesvállalat létrehozását irányozza elő, amely a Venezuela-öbölben gázkitermelést fog folytatni a Robalo lelőhelyen. A dokumentum szerint a PdVSA javaslatot terjeszt elő  a Gazpromnak a robalói gázlelőhely kiaknázásában való részvételre vonatkozólag, valamint geológiai információt a projektről.

Persze nem csak Oroszország akarja diverzifikálni földgázszállításait. Ugyanez áll az Európai Unióra nézve is, beleértve Magyarországot, például a megépítendő Nabucco csővezetéken keresztül. Éppen a múlt hónap elején jelentette ki Magyarország bakui nagykövete ara az újságírói kérdésre, vajon Azerbajdzsán tud-e majd biztosítani a Nabucco vezetékbe, hogy egyebek között Magyarországnak, a kaukázusi államnak is az az érdeke, hogy diverzifikálja az olaj- és gázszállításait, ne alakuljon ki függés az oroszpiactól. Az MTI kérdésére válaszolva megjegyezte, szerinte Oroszország nem akadályozhatja meg egy olyan hatalmas projekt megvalósulását, mint a Nabucco gázvezeték. Hozzáfűzte: Azerbajdzsánnak a diverzifikálásra való törekvés miatt érdeke az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) sikere is.

E tekintetben azonban érdemes figyelemmel  lenni egy új fejleményre. A Kászpi-csővezeték megépítéséhez – amelyet az Európai Unió gondolt ki azon ellátási rendszer részeként, amellyel csökkenteni lehet az EU függőségét az orosz gáz importjától - valamennyi Kászpi tenger menti állam jóváhagyására van szükség – szögezte le Dmitrij Medvegyev orosz elnök október közepén. Az EU szeptemberben kezdett tárgyalásokat azzal a céllal, hogy szerződést írjon alá gáz szállítására Türkmenisztánból - ahol a világ legnagyobb tartalékai vannak - a Kászpi-tengeren keresztül Azerbajdzsánba, majd Európába. Ez pedig – orosz források szerint - olyan lépés, amely Moszkvát sajnálattal töltötte el.  Az orosz külügyminisztérium szerint az öt Kászpi állam fejének 2007-ben hozott politikailag kötelező közös nyilatkozata alapján csak part menti országok tudják megoldani a Kászpi-tenger fontos kérdéseit. A Kászpi-csővezeték konkrétan az Európai Bizottság támogatását élvező Nabucco csővezeték számára lenne előnyös, hiszen azon gázt szállítanának Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül Ausztriába és Nyugat-Európába.

Az elkövetkező hetekben-hónapokban tehát vélhetően izgalmas tárgyalásoknak nézhetünk elébe az Európába irányuló orosz energiaszállítások jövőjét illetően. Az orosz gázra persze a jövőben is szüksége lesz Európának, de hogy mennyire, milyen áron, milyen feltételekkel, kemény tárgyalások eredménye lesz.  És érdemes lesz megfigyelni azoknak a politikai indíttatású megnyilatkozásoknak a tartalmát, amelyek november 8-án hangzanak majd el. Ekkor adják át ugyanis rendeltetésének az Északi-áramlat gázcsővezeték németországi terminálját. Az Északi-áramlatra az EU energiacsomagja nem érvényes - muatnak rá orosz források.  Az ünnepélyes németországi avatón jelen lesz Dmitrij Medvegyev orosz elnök, a francia miniszterelnök Angela Merkel, német szövetségi kancellár. És Európa közepén az orosz földgázexport ügyében Németország véleménye súlyosan esik latba…

A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke