BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fölösleges luxusberuházás?

Nem várt visszhangja támadt annak az egyébként számos kedvező kritikát bezsebelő kormányzati kezdeményezésnek, amelynek köszönhetően pályázati pénzhez juthatnak az otthonukat napkollektorral felszerelő lakók. Az egyik szigetelőanyagok és -rendszerek gyártására, szerelésére specializálódott cég szerint jobb módja is lenne az energiaspórolásnak.

„Energiahatékonysági szempontból korlátozott előnyökkel jár és csak az anyagilag már eleve tehetős családoknak éri meg a kormány által 3 milliárd forinttal támogatott – meleg víz biztosításához és fűtésrásegítésre szolgáló – napkollektorok telepítése” – állítják a Knauf Insulation szakemberei. Szerintük ezek az eszközök semmilyen segítséget nem jelentenek azoknak a rászoruló családoknak, akik korszerűtlen családi házakban élnek. A rezsiköltségek egyértelműen úgy csökkenthetők a legnagyobb arányban, ha megfelelő szigeteléssel minimalizálják az épületek hőveszteségét – vélik a Knauf Insulationnél.


Alapul az EURIMA adatait veszik, melyek szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkéhoz hasonló átlag-hőmérsékleti adottságokkal rendelkező országokétól. Míg nálunk az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80-90 milliméter körül alakul, addig Szlovákiában például 100-120, Lengyelországban pedig 150 milliméter vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.


Az európai rangsor élén Norvégia, Finnország és Svédország áll, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 milliméteresnél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40 százalékkal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. Az európai középmezőnybe a német és az osztrák háztulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 milliméter vastagságú szigetelést alkalmaznak.

Napkollektor pályázat

December 31-ig pályázhat a lakosság (a 12 lakásosnál nem nagyobb társasházakban élők) napkollektorok telepítésére. A csaknem 3 milliárdos keretből legfeljebb a beruházás 50 százalékára, maximum lakásonként 800 ezer forintra lehet pályázni. A napkollektor a lakások fűtését és/vagy melegvízellátását teheti olcsóbbá.

 
Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója szerint egy átlagos magyar otthon energiahatékonysági adottságait tekintve a napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházásnak tekinthető, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém megfelelő szigetelése nincs megoldva. „A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze egy százalékát teszi ki, ám általa 60-70 százalékkal csökkenthető a fűtésszámla” – mondta a szakember. Cége vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden egy centiméteres növekedése 3-4 százalékos energiamegtakarítást eredményez.


A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően – átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára. Ezzel szemben a napkollektorok megtérülési ideje legalább 5-12 év – számítja a társaság.


Miközben egy napkollektor telepítésének támogatására 800 ezer forintot fordít az állam, addig egy átlagos, 100 négyzetméteres, a 60-as, 70-es években épült, „energiafaló” családi ház 900 ezer forintból teljes egészében leszigetelhető – állítják a cég szakértői, akik szerint ez önmagában is indokolná a szigetelés előnybe helyezését.


A magyar családi házak jellemzően F-G energetikai besorolásúak, energiaigényük évi 400-500 kwh négyzetméterenként. A Knauf Insulation és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés révén, a nyílászárók cseréjével együtt az otthonok zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat.

Az Energiaklub felmérésének adatai szerint a háztartások mindössze 16 százaléka tervezi, hogy hőszigeteli lakását, házát. Az egyéb korszerűsítéseket is beleértve összesen a háztartások 22 százaléka tervez valamilyen, az energiahatékonyság javítását célzó felújítást. A beruházást tervezők 60 százaléka azonban csak akkor vágna ebbe bele, ha ehhez támogatást is kapna. Ez utóbbi esetén a háztartások 13 százaléka már 30 százalék vagy az alatti támogatási intenzitás mellett is hajlandó lenne megvalósítani a beruházást, ugyanakkor a felmérés szerint a háztartások átlagosan 55 százalékos támogatási intenzitást várnak el.

Pályázatok eddig (forrás: NFM) regisztrált kivitelezők száma: 607

regisztrált pályázók száma: 3 198

beadott pályázatok száma: 1 602

beadott pályázatok állami támogatás igénye: 1 107 819 897 Ft

beadott pályázatokkal érintett lakások száma: 1 587 -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.