Igaz, ezek nagy része a meglévő irodaállományon belüli hosszabbításoknak és nem a ténylegesen új ügyletkötéseknek köszönhető; az előbbiek a tranzakciók közel 45 százalékát teszik ki – derül ki a DTZ legfrissebb adataiból. Ami a bérleti szerződések nagyságát illeti; döntő többségük néhány száz négyzetméteres volt az idei év első 9 hónapjában és a bérlések alig egy negyedét kötötték 500 vagy annál nagyobb területre.
Előreláthatólag év végéig az éves újiroda-kínálat nem éri el a 100 ezer négyzetmétert, ez hoszszú évek óta a legalacsonyabb szint a budapesti irodapiacon. A limitált számú üres új területen kívül természetesen elengedhetetlen, hogy a meglévő irodaház tulajdonosa hosszú távon, felelősségteljesen gondolkodjon és folyamatosan dolgozzon azon, hogy a bérlő elégedett legyen.
„Ha olyan tulajdonos kezében van egy épület, aki 5-10 éves időtartamra számol vele, akkor annak megfelelően fogja kezelni is. Olyan megoldásokat kell megvalósítani, legyen az épületfelügyelet, gépészeti struktúra, amelyek hosszú távon a működőképesebbek, és nem a pillanatnyi gazdasági előnyt tartják szem előtt” – mondta Gulyás Ede, a CA Immo ingatlanbefektető magyarországi ügyvezető igazgatója.
Az átlagos bérirodaterület-csökkenés annak a következménye, hogy a limitált pénzügyi források miatt visszaestek az üzleti lehetőségek, a cégek jövőbeli várakozásai visszafogottabbak az előző évekhez képest. Az újratárgyalások továbbra is nagy szerepet játszanak a bérbeadásokon belül, a nagy cégek még mindig sokkal inkább a hosszabbítás, mint új irodaházba való költözés mellett döntenek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.