Véget ért a hatósági energiaárak befagyasztásának időszaka - Emelés jöhet

Véget ért a hatósági energiaárak befagyasztásának időszaka. A gáz, az áram és a távhő bruttó lakossági végfelhasználói ára legfeljebb 4,2 százalékkal nőhet 2012. január 1-jétől. A drágulás oka „az indokolt költségek növekedése és az áfakulcs változása” a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint. Az indokolt költségek kapcsán a Világgazdaság a napokban már kimutatta, hogy az orosz gáz képlet szerinti importára január 1-jétől mindössze egy százalékkal nő, ráadásul az importőr és a kereskedők csökkenthetik az Oroszországból beszerzett gáz mennyiségét, a különbözetet pedig a még olcsóbb versenypiacról pótolhatják. Mindazonáltal a tárca közleménye a földgáz világpiaci árának alakulását is árnövelő tényezőként említi. A gáz ára a három energiafajta között azért meghatározó, mert tüzelőnyagként befolyásolja a felhasználásával előállított villamos energia, illetve hő árát is.

Egyértelműen feljebb kényszeríti viszont a gáz beszerzési árát a forint árfolyama, hiszen minél gyengébb a forint, annál többet kell kiadnunk belőle a dollárban azonos tarifával adott termékekért. Sürgette a mostani áremelést az is, hogy előzőleg egymás után több tarifarendezés is elmaradt. Az NFM közleménye emlékeztet: a távhő már ez év márciusa óta nem drágult, de a lakossági áram és gáz is csak egyszer 2010 áprilisa óta. Az árváltozás egyetlen egyetemes szolgáltató és a távhőszolgáltatók esetében sem haladja meg az infláció várható szintjét.

A lapunk által megkérdezett energiakereskedők egyelőre nem kívántak reagálni a tarifaemelésre, mert – mint például az E.Onnál közölték – még tanulmányozzák a számokat, vélhetőleg január első napjaiban már tisztábban látnak. Más forrásunk szerint mindazonáltal éppen ideje volt az emelésnek, amely nélkül és a korábbi elmaradt emelések miatt az egyetemes piaci szolgáltatóknak együtt több tízmilliárd forintnyi veszteségük keletkezett volna. Ilyen indoklás a közleményben nem szerepel, az viszont igen, hogy az áremelés nagyságát – a lakosság teherviselő képességének teljes körű figyelembevétele mellett – az is meghatározta, hogy olyan árra volt szükség, amely biztosítja a rendszer további működését és a fogyasztók zavartalan téli ellátását. Azt is írja az NFM, hogy „az ellátás biztonsága a továbbiakban nem lenne szavatolható a jelenlegi végfogyasztói árszint mellett.”

Ebből az olvasható ki, hogy az árak emelését az energiaellátásban részt vevő vállalatok működőképességének fenntartása, közvetve tehát a piac követelte ki. Az egyetemes szolgáltatásra jogosultaknak azonban továbbra is alacsonyabb árat kell fizetniük, mint amennyibe az a szolgáltatójuknak kerül. Az NFM közleménye hangsúlyozza, a rezsiköltségeket sokan nehezen tudják kigazdálkodni.

Emlékezetes, ugyanezen megfontolásból vonta hatósági áras körbe az új kormány először a lakossági földgázt és a villamos energiát, majd „a szociális biztonság erősítése céljából” a távhőszolgáltatást.