A Gazprom bekeményít: Múzeumba az ukrán gázvezetékkel

Arra a kérdésre, a Gazprom milyen szerepet szán az ukrán gázszállítási rendszernek, tekintettel a Déli Áramlat gázcsővezeték építésére, Miller Moszkvában kijelentette: "mindez teljes mértékben attól függ, hogy az ukrán fél hogyan dönt. Ha ez történelmi kincs, ahogy azt Ukrajnában hallani, akkor annak múzeumban a helye" – fogalmazott Miller a RIA Novosztyi jelentése szerint.

A Kommerszant Ukraine című lap hétfőn az ukrán energiaügyi minisztériumhoz közelálló forrásra hivatkozva azt írta, hogy Oroszország 50 százalékos részesedés megszerzéséhez ragaszkodik az ukrán gázszállítási rendszert igazgató konzorciumban. Ám Ukrajna legfeljebb egyharmados rész felajánlására hajlandó. Az ukrán elnöki adminisztrációhoz közelálló forrás szerint Ukrajna 34 százalékos részt akar a konzorciumban és az európai partnereknek minden esetben 33 százalékot ajánl fel. Ezek szerint a Gazprom Kijevnek 4 milliárd dollárt ajánlott fel az ukrán gázszállítási rendszerért. Az ukrán fél azonban nem akar tárgyalásokat folytatni az eladásról.

Miller korábban azt mondta, hogy Ukrajna a gázszállítási rendszerének értékét 20 milliárd dollárra becsülte. A két ország már jó ideje tárgyal a gázár csökkentéséről, Moszkva hajlandó a mérséklésre, feltéve, hogy Kijev megengedi, hogy részt vegyenek a rendszer menedzselésében. 

Moszkva már korábban deklarálta, hogy a Déli Áramlat megépítésének egyik célja a tranzitországoktól való függés felszámolása. Ezek közül Ukrajna jelentette eddig a legnagyobb gondot, az évente újrakezdődő gázárviták eddig csak ideiglenesen oldódtak meg és a Gazprom már többször elzárta a gázcsapot, hogy akaratának nyomatékot adjon. Mindamellett a volt Szovjetunió országai stratégiai szempontból fontosak Oroszországnak, miután az állam az Eurázsiai Unió létrehozásán fáradozik.

A Putyin által elképzelt Eurázsiai Unió Kelet-Európa határaitól egészen a Csendes-óceánig, délen pedig az afgán határig tart majd. Bár a szövetséggel kapcsolatos elképzelések a Szovjetunióra emlékeztetnek, ezúttal a kulcskérdés a kereskedelem és nem az ideológia. Az Unió Fehéroroszország és Kazahsztán csatlakozásával indult útnak január elsején, az orosz állam a megállapodásnak köszönhetően egy 30 millió fős piachoz juthat hozzá, a tőke és a termékek mostantól szabadon mozoghatnak a közös határokon át.