Az Önkormányzat csak részben teljesítette ellenőrzési kötelezettségeit, illetve intézkedett az ellenőrzési megállapítások hasznosításáról. Továbbá csak részben volt megfelelő a közforgalmú közlekedési szolgáltatások minősége, mivel a tervezett és nyújtott minőség közötti eltérés megszüntetéséről nem intézkedtek, illetve az utas-elégedettségi vizsgálatok nem voltak alkalmasak az elvárt minőség meghatározására. Annak ellenére nem eredményes a feladatellátás, hogy a Főváros Önkormányzata rendelkezett közlekedéspolitikai stratégiával, ami illeszkedett az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiához.
A Magyar Állam a BKV részére 2002-2010 között 404,2 milliárd forint összegben biztosított működési célú forrásokat. A BKV gazdálkodása a 2003-2009. években folyamatosan veszteséges volt, a fővárosi tömegközlekedési feladatok ellátásából származó bevételei nem fedezték a ráfordításokat. A BKV teljes munkaidős munkavállalóinak éves bruttó átlagkeresete a 2005-2010. években 16,9-22,2 százalékkal haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által a szárazföldi személyszállítás ágazatban közzétett bruttó átlagkereseteket. A BKV 2007-2010 között munkaviszony megszüntetés miatt több mint 1,8 milliárd forintot fizetett ki végkielégítésekre.
A BKV jellemzően eszközigényes szolgáltatása a műszaki állapot romlása mellett növekvő fenntartási és üzemeltetési költségigénnyel jár. A működéshez szükséges eszközállomány szinten tartása nem volt biztosított, a 2007. évtől kezdődően az eszközpótlások és a felújítások értéke még az elszámolt értékcsökkenési leírás és a kapott támogatások együttes összegét sem érte el.
A BKV az adósságfinanszírozási és likviditási problémái megoldásánál jelentkező kockázati tényezőket nem kezelte eredményesen, mivel az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló döntései során csak a hitelfelvétel elmaradásának kockázatait mutatta be, a hitelfelvétel következményeire vonatkozóan kockázatelemzést nem végzett, a pénzügyi egyensúly fenntartását veszélyeztető külső és belső kockázatokat nem tárta fel.
A főpolgármesternek az ÁSZ azt javasolta – többek között – a BKV vezérigazgató prémiumfeladatainak módosítását, a Szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítését. Javasoltuk a főjegyzőnek, hogy a belső ellenőrzési terveket megalapozó kockázatelemzés terjedjen ki a BKV-ra is, illetve, hogy vizsgáltassa ki az ellenőrzések elmaradásának okát. Javaslatot tettek a BKV vezérigazgatójának arra, hogy intézkedjen a számított kompenzációigény összegének és a bónusz rendszer alapján járó többlet támogatási igénynek a Főváros Önkormányzathoz történő benyújtásáról, a szellemi állománycsoportú munkavállalók ösztönzési gyakorlatának átfogó felülvizsgálatáról és a szabályozás módosításáról, a pénzügyi kockázat értékelési- és kezelési szabályzat elkészítéséről, az üzleti tervek hiteltörlesztési és kamatfizetési adatokkal való kiegészítéséről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.