Évek óta sok energiát fektetek abba, hogy minél több felső vezetővel megértessem: szervezetük legfőbb értéke az ember. Ennek megfelelően érdemes lenne a korábbiakhoz képest körültekintőbben „kezelni”. A HR-eseket arra szeretném rávenni, hogy próbáljanak meg az üzlet nyelvén gondolkozni. Mindkét célcsoportot pedig arra, hogy érdemes benchmarkolni, valamihez viszonyítani magunkat, ugyanis nem önmagunkban létezünk a munkaerőpiacon.
A legtöbb ágazatban a munkaerőhöz kapcsolódó költségek teszik ki a szervezetek büdzséjének igen jelentős részét. Nem mindegy azonban, hogy a versenytársaktól (avagy más ágazatokból) elmaradó bért és juttatásokat fizet-e egy szervezet, vagy afölött. Az átlag alatti jövedelem(csomag) esetében ugyanis fennáll a veszélye, hogy a legjobb munkavállalóikat elcsábítják azok, akik piaci információk birtokában vannak. Az átlagtól pozitív értelemben eltérő jövedelmek esetén viszont – hacsak nem fűződik különösebb üzleti érdek (pl. a versenytársaktól munkaerő elcsábítása) – többletköltséget okozhat a béremelést előirányzó vezetői döntés a szervezetnek.
Márpedig a költségeket valahol be kell hozni, azaz ezt a szolgáltatást, termék árában érvényesíteni kell. De ha az adott szervezet érvényesíti azt, akkor vajon el tudja adni a szolgáltatását, a terméket?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.