A háziorvosok bérét nem emelik

„A háziorvosok az elmúlt évben több alkalommal is kaptak plusztámogatást, ezért a tervezett bérintézkedések most elsősorban a más területen dolgozó egészségügyieket fogják érinteni. Döntően a közalkalmazott orvosokat és szakdolgozókat.” Így reagált lapunknak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának kabinetfőnöke azokra a hírekre, amelyek szerint az alapellátásban dolgozók most nem kapnak fizetésemelést.

Beneda Attila azt is hozzátette: a rendelkezésre álló szűkös forrást ütemezve kell a rendszerbe juttatni ahhoz, hogy érzékelhető legyen a javulás. „Magam tizenhat éven át voltam háziorvos, ismerem a kollégák helyzetét. Tisztában vagyok azzal is: ha nem teszünk további lépéseket, tíz év múlva nem lesz elég családorvos az országban. Az alapellátás megerősítése kormányzati prioritás, még akkor is, ha ezt most sokan kétségbe vonják” – hangsúlyozta a kabinetfőnök.

Az alapellátást érintő eddigi intézkedésekkel kapcsolatban elmondta: már tavaly is összesen 3 milliárd forint állt rendelkezésre, hogy honorálják azokat a háziorvosokat, akik a kötelező alapfeladatoknál többet teljesítenek, például szűréseket végeznek vagy azokra küldik pácienseiket, választható védőoltásokat javasolnak. Van, aki havonta csak 6, de olyan is, aki 80 ezer forintot meg tud ezzel keresni. Számítások szerint a teljesítményfinanszírozás praxisonként átlagosan 40-50 ezer forint havi többletbevételt jelent. Tavaly óta ismét kaphatnak eszközfinanszírozást a háziorvosok: 1,5 millió forintot használhatnak fel 30 hónapra elosztva ilyen kiadásokra. Emellett 2011 végén egy teljes havi finanszírozást kaptak a doktorok. Vagyis csak tavaly összesen körülbelül 5 milliárd forint áramlott a terveken felül a rendszerbe.

S ahogy Beneda Attila hangsúlyozta, az egészségügyért felelős államtitkárság korántsem kíván itt megállni. A jelenleg betöltetlen, illetve tartósan üresen álló mintegy 120-150 praxis helyzetének rendezésére 13 milliárd forint összértékű projektre pályáznak a svájci alapnál. Kifejezetten a halmozottan hátrányos térségek háziorvosi ellátását szeretnék megoldani ebből. Részint úgy, hogy kedvező finanszírozási lehetőségekhez juttatják az ott dolgozó háziorvosokat, részint úgy, hogy úgynevezett praxiskoordinátori rendszert hoznak létre a hosszú ideje betöltetlen praxisoknál, ahol a tervek szerint egészségügyi szakdolgozók koordinálják majd például a szűréseket.

Már az idén megnyílt egy 300 millió forintos praxisalap, amelynek keretében praxisvásárlásra és -fejlesztésre egyaránt pályázni lehet. Amint azt a költségvetés pozíciói megengedik, az alapfinanszírozást is emelni kell – mondta. Szeretnék azt is, ha a jelenlegi 3-4-ről 10 százalékra emelkedne annak az összegnek az aránya, amit a finanszírozáson belül teljesítményük arányában kapnak a doktorok. De csak a praxisok bevételének növelésével érhető el az is, hogy magasabb összegű fizetésre jelentsék be magukat, és ezzel elfogadható mértékű nyugdíjra legyenek jogosultak az orvosok. Sokan ugyanis azért nem mennek nyugdíjba 62 éves koruk után, mert a háziorvosi rendszer privatizálásakor alacsony bérre jelentették be magukat. „Amenynyiben a gazdasági helyzet megengedi, megemeljük a finanszírozást, és elképzelhető, hogy a mostani helyzet feloldására egy bérminimumot is meghatározunk” – mondta Beneda Attila.

A háziorvosok jelentős része egy tavalyi ÁSZ-felmérés szerint többet dolgozik, mint amennyit az EU munkaidő-direktívája megenged és amennyire szerződtek az

Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Eközben a fő bevételi forrásuknak számító úgynevezett kártyapénzük, vagyis az az összeg, amit a hozzájuk bejelentkezett lakosok után kapnak, 8 éve nem emelkedett. Egy háziorvos jelenleg 800 ezer és 1 millió forint közötti havi bevétellel számolhat – ebből kell eltartani önmagát, az asszisztenciát, fizetni a rendelő és az autó fenntartásával kapcsolatos költségeket, esetleg némi fejlesztést. Az elmúlt öt évben csaknem 300 fiatal háziorvos döntött úgy, hogy inkább külföldön folytatja életét.

Haiman Éva Különösen a házi gyermekorvosok átlagéletkora magas A háziorvosok átlagéletkora csaknem 55 év, a nyugdíjasok aránya 26,4 százalék, míg a 40 éven aluliaké nincs 10 százalék. A házi gyermekorvosok korfája még aggasztóbb: az országban dolgozó, valamivel több, mint ötezer házi gyermekorvos átlagéletkora 56 év, 125 kollégájuk pedig már 70 éves is elmúlt.

A háziorvosok jelentős része egy tavalyi ÁSZ-felmérés szerint többet dolgozik, mint amennyit az EU munkaidő-direktívája megenged és amennyire szerződtek az

Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Eközben a fő bevételi forrásuknak számító úgynevezett kártyapénzük, vagyis az az összeg, amit a hozzájuk bejelentkezett lakosok után kapnak, 8 éve nem emelkedett. Egy háziorvos jelenleg 800 ezer és 1 millió forint közötti havi bevétellel számolhat – ebből kell eltartani önmagát, az asszisztenciát, fizetni a rendelő és az autó fenntartásával kapcsolatos költségeket, esetleg némi fejlesztést. Az elmúlt öt évben csaknem 300 fiatal háziorvos döntött úgy, hogy inkább külföldön folytatja életét. -->